Más is rájött arra, hogy azért nem megy a kiállás magáért, konfliktusokba belemenés mert nincs meg hozzá az idegrendszere?
Most komolyan, párszor kipróbáltam, hogy mivel jár a konfliktusoktól való nem elmenekülés és ki merem jelenteni, hogy ez nem való mindenkinek, és nem feltétlen az ő hibájából. Hiszen amikor ezt kipróbáltam akkor azt figyeltem meg, hogy az idegrendszeremre hatással van, elfáradok, és egy idő után már nem tudok megfelelő válaszokat adni, fel kell adnom, kikészülök.
Míg a másik félnek kutya baja, sosem tűnik úgy, hogy belefáradna, mintha még élvezné is a konfliktust, elhúzza, napokig, hetekig képes folytatni és meg sem látszik rajta. Gondolom ezek az emberek félig meddig pszichopaták és idegrendszerüket egyáltalán nem viseli meg az ilyesmi. Szerintem az a normális amikor az ember megérzi a konfliktusok hatását és belefárad egy idő után. És sajnos minden közösségben kerül egy ilyen konfliktusokat élvező személy, akivel sosem lehet lezárni a konfliktusokat mivel egyszerűen DOMINÁLNI akar! És az idegrendszere erre lett kitalálva így az ellenfelének esélye sincs.
Más is jutott erre a felismerésre, miszerint az idegrendszeren múlik mennyire tudsz hatásosan kiállni magadért?
A konfliktus stressz.. A stressz pedig idegileg de akár fizikailag is lefáraszt.
Pl nem szeretem de a konfliktus és annak kezelése egy nagyon fontos dolog.. Munkában de magánéletben is szükség van rá. Adott esetben konfrontálódni, belemenni a vitába. Utóbbi pl totál nem pszichopata jellemző. Viszont a konfliktuskerules is hordozhat nagy problémákat, évekig húzódó kihasználást stb.. Egy dolog biztos én nem beleállok a közepébe mindig, lehet velem beszélni de brahibol vitazo embereket igazán a közelembe sem engedem. Apósom tegnap még akart verni mert ő egy marha fontos embernek akár látszani mindig, kritizál de egy senki aki a bokámig sem ér... Most ezt így leírtam, de ezt el is mondtam neki... A végeredmény hatásos.. Soha többet nem jön a házam tajékára, unokat meg fenykepről
1
Igen ez próbáltam is de nem sikerül. Például próbáltam kihasználni a kipihentséget amit érzek egy hétvége vagy szabadság után, hogy hátha tudom azt állandósítani és ne engedni, hogy testi tünetei legyenek a konfliktusoknak de 1-2 nap konfliktus után már leépülök. Ha pár perc alatt le lehetne rendezni oké lenne, de nem így áll hozzá az ellenfelem, ő ellenségességet fogad és folyamatosan konfliktushelyzeteket teremt, nem szereti lezárni, csak amikor az övé az utolsó szó.
És emiatt úgy tűnik nekem, hogy a gyenge idegzet az biológiai tulajdonság és nem jellemvonás. Családi vonás is egyben hiszen családtagjaimnál is megfigyeltem ezt a fajta kimerülést, kikészülést amikor nehéz időkön mennek át. És nem azért mert az életben kibújtak volna a konfliktusok, nehézségek alól...sőt, volt részük benne bőven.
2
Igen de az egyik ilyen folyamatosan konfrontálódó személy a főnököm és látom bármeddig elmenne csak az övé legyen az utolsó szó, és mivel függök tőle ezért mindig olyan helyzetben vagyok, hogy vagy tovább megyek, hagyom eldurvulni a dolgokat ami által kiállok magamért, vagy feladom és akkor ő nyert.
5
Igen, nekem sem, kimerülök, leblokkolok, sokszor remegek, megnövekszik a pulzusom és ilyenek. A testi tüneteim miatt inkább kihátrálok
#8
Nem is azért mondtam. Egy jó (hozzád illő) küzdősport a jellemet is ugyanúgy fejleszti, mint a testet. Elsősorban ezek nem a testi erőről szólnak.
7
Férfi, 31 éves.
Egyébként sportolok, csak nem küzdősportot. A küzdősport miért segítene az ideggyengeségen jobban mint más sport. Egyébként ha sportolok, ha nem, a tünetek jelen vannak. Egyszerűen van egy limit ami nálam alacsonyabban van mint másnál, alacsonyabb a tűrőképességem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!