Hatalmas csalodas vagy csak én tulzom el?

Elég ködösen írtál, és így nem lehet tudni, hogy miként értékeljük, nem tudjuk, hogy milyen döntésnél kérte ki a véleményed.

Ha azt kérdezte, hogy szeretné cápákkal megetetni az anyukádat, mi erről a véleményed, te erre elmondod, hogy szerinted ne, és mondasz érveket, erre ő meg mégis, az más, mintha egy kaparós sorsjegy vásárlásáról kérné ki a véleményed, és mégis venne, aztán elmondja, hogy vett. Ugye, érted?

Senki sem tökéletes, és egy tulajdonságban (pl. őszinteség) sem lehet senki sem 100%-os. Eleve viszonyulás kérdése, hogy mit nevezünk őszinteségnek. Nem hazudást, minden gondolat, stb. elmondása.

Kikérte valamiről a véleményed, elmondtad, és erre ha jól értem, annyi történt, hogy hümmögött egyet, beszélgettetek még, aztán távollétedben tőled függetlenül a te véleményed ismeretében meghozta a döntést, cselekedett, és tájékoztatott a fejleményről. Ebben hol a hazugság, az árulás? Veled kapcsolatos dologról van szó?!

Vagy csak az fáj, hogy nem mondta el azonnal, hogy neki más a véleménye, és másként fog dönteni... Itt ott a bibi, hogy akkor te azért vagy frusztrált, mert nem fogadta meg a te értékrended, ha akkor azt mondja, hogy nem, akkor még vitatkozol vele, esetleg nyomást gyakorolsz.

De honnan tudod, hogy hazudott, becsapott? Lehet, hogy csak akarata ellenére megtévesztett téged, vagy te ringattad magad hamis illúzióban.

Lehet, hogy meghallgatta az érveidet, hümmögött, aludt rá egyet, és aztán döntött, majd cselekedett, és utána megmondta. Ebben semmi hazugság, semmi árulás, semmi őszintétlenség nincs, így árulás sincs. Tudod a tanács az, amit meghallgatnak, aztán vagy megfogadnak, vagy nem. És nem biztos, hogy azonnal dönt, és nem ígérte gondolom, hogy a döntés előtt értesíteni fog, esetleg még egyszer konzultál.

Végezetül annyit azért még megmondanék, hogy a leírtak alapján te határozottan egy mártírnak tünteted fel magad, ami viszont passzív agresszió. Igen, lehet, hogy ő kopogott nálad, lehet, hogy ő akart valamit, de te nyitottál ajtót. Ennyi erővel ő is mondhatja, hogy nem ő kopogott, csak te mágnesként vonzottad a kezét az ajtódhoz.

Ja, hogy azt mondtad, hogy nézd nálam ez a házirend, és felelj meg neki 100%-ban, vagy ne is lássalak... Ez nem egészséges. 100%-os nincs. De itt szerintem még árulásról se lehet beszélni, persze nem tudom, hogy milyen döntésről van szó. Ha az ő életével kapcsolatos, ami a tiedre nincs ráhatással, csak neked más a véleményed, akkor ez vihar a biliben.

Neked soha nem szoktak őszintétlen dolgok megfordulni a fejedben?

Kicsit úgy érzem, magad valami tévedhetetlen szentnek képzeled.

Van életed? Munka, tanulás, család, hobbi? Vagy ez az egy ember teszi ki az egész életed?

Elhiszem, hogyha felismernéd, akkor itt bevallanád, de szerintem nem ismered be, mondhatnám azt is, hogy még magadnak is hazudsz, pontosabban magadnak hazudsz elsősorban. Innentől kezdve meg semmivel se vagy jobb nála.

Azt ő mondta, hogy gondolkozott rajta, hogy elhallgassa, vagy csak a te agyszüleményed, mert nem mondta el azonnal? Mert az, hogy nem mondta el azonnal, csak később, az jelenthet egészen mást is, mint hogy az elhallgatáson gondolkozni. Pl. később döntött, döntött, de meggondolta magát, vagy csak kísértésbe esett, és az adott helyzetben spontán cselekedett, de lehet ezer más oka is. De van-e egyáltalán beszámolási kötelezettsége egy barátnak egy jelentéktelen döntéssel kapcsolatosan?! Miről szól ez az egész valójában?!

Ez bizony a te önbizalomhiányodról szól, és mástól várod el azt a biztonságot, amit magadnak kéne megteremteni a magad részére. És nem, nem az a biztonság, hogy elszigeteled hermetikusan magadat a külvilágtól, pláne másoktól. Az pont arra jó, hogy megakadályozd a személyiséged fejlődését, és ne élj.

Vele kapcsolatosan azt mondom neked hogy tedd fel magadnak a kérdést: El tudod-e őt olyannak fogadni, amilyen, vagy nem. És vállald fel a döntésed. Ha el tudod fogadni, akkor fogadd el, ha nem tudod elfogadni, akkor ne fogadd el. Ha most épp nem tudod elfogadni, de látod, hogy ez helytelen, akkor ezt beszéld meg vele, ha gondolod, de ne őt hibáztasd, és kérj segítséget.