Miért nekem dicsekszik amikor tudja, hogy engem érzékenyen érint ez a téma?

"Pont ez a baj, hogy más szemében a szálkát is észreveszed a saját szemedben viszont nem találod meg az erdőt sem."

Vicces ez a megjegyzés pont rám, aki kiválóan kezeli a másik terhességét, pont tőled, aki gúnyt űzött az én vetélésemből :)))

Mikor adod már fel? A napnál is világosabb milyen ember vagy, szóval mehetsz vissza provokatív kamukérdéseket gyártani, ahol megint megideologizálhatod magadnak hogy mindenki egy szemétláda, szóval te is jogosan vagy az (bevallottan)...és akkor az ilyen nevez mást mocskolónak :D Vicc.

Egyre jobban szánlak.

Kedves Kérdező!

Az a játék, amit játszol a kamu kérdésekkel, szerintem gusztustalan. Mondom én ezt pl. úgy, hogy teljes szívemből írtam ide a válaszomat, ráadásul a válaszom óta a várandós legjobb barátnőm megszülte az elhalt 18 hetes magzatát. Most még is hogy érezném magam, ha teljes szívemből irigykedtem volna rá? Boldog lennék, mert neki sem jött össze az, ami nekünk sem sikerül már évek óta? Sírtam vele, amikor felhívott és elmesélte mi történt, az én lelkem is durván megtört és még csak egy pillanatig sem jutott eszembe a saját "nyomorommal" összehasonlítgatni az ő helyzetét.

A két kamu kérdésed nem igazol semmit. A két kamu kérdésed azt igazolja, hogy egyrészt végtelen beteg ember vagy, másrészt lehet hogy van két véglet, de ahogy pl. én is leírtam, az arany közepet kell keresni, amivel két ember kapcsolata egyensúlyban tartható egy ilyen helyzetben. Ennek az egyik alap pillére a jó kommunikáció. Szerencsés vagyok, hogy nekem ilyen barátaim vannak és szerencsétlen, hogy olyan kérdésekre válaszolok őszintén, nyíltan, szívesen, amiről később kiderül, hogy egy unintelligens és rendkívül unszimpatikus emberi játék, öncélú "felmérés".

Kedves kérdező, nem olvastam végig az összes hozzászólást, de hihetetlennek tartom , hogy ennyien kritizálnak téged(legalábbis amiket olvastam).

Nézd, én magam olyan embernek tartom magam, hogy ha tudnám, hogy a barátnőmnek már évek óta nem jön össze, akkor a lehető legkevesebbet említeném a terhességet neki, és nagyon nagyon vigyáznék, és ügyelnék rá, hogy ezt az örömöm ne vele osszam meg. (most nem azért , de amúgy is ilyenkor mindenki a kismamát ugrálja körbe, megoszthatja bőven az örömét másokkal)

És miért? mert van bennem empátia, mert ha szereted a másikat és tudod, hogy neki rossz érzés és nehéz lehet megbirkóznia akár az irigységével is, mert mondjuk ki bátran :sokan irigyek lennénk kicsit.

Természetesen örülnénk a barátainknak, de ott lenne az a kétségbeejtő , fojtogató érzés , hogy neki is sikerült és nektek még mindig nem.

Nem feltétlenül tud ennek őszintén , tiszta szívből örülni az ember és ilyenkor ez a legrosszabb talán, hogy egy olyan embernek nem tudsz örülni akit nagyon szeretsz. Így általában 2 dologgal kell megküzdeni ilyenkor az adott embernek, a ténnyel, hogy körülötte másoknak összejön, amíg nekik nem és az érzéssel amiről nem tehet szerencsétlen.

Nem hinném, hogy ettől bárki rossz ember lenne.

Ilyenkor a kismamának kell még jobban , még nagyobb empátiával és megértéssel fordulni a baráthoz, akiknek régóta nem jön össze és nem fordítva, hiszen a kismama ezer másik emberrel megoszthatja az örömét , viszont a másik fél ilyenkor csak hallgat...

Kérdező megértelek, nagyon nehéz lehet neked, és ha most neked az a jobb , hogy kicsit eltávolodsz , kevesebbet találkozol a barátnőddel, akkor tedd azt és ne legyen lelkiismeretfurdalásod egy percig sem.

Ha igazán szeret, akkor meg fogja érteni, ha nem akkor nem biztos, hogy az ő barátsága értékes számodra.

Én voltam hasonló bár mégis más szituációban , és nem osztottam meg az örömöm a barátnőmmel,sőt mindig azt néztem , hogy hogy kímélhetem meg.

Hát látjátok igazából azok se rosszak , akik úgy képzelik egy barátnőnek mindig örülni kell a másiknak , még akkor is amikor a másik nehéz időkön megy keresztül, ez is szép azt gondolom, vannak ilyen barátságok is.

Az én szeretetnyelvem a megértés, és ha a barátnőm olyan fajta ember lenne mint azok akiknek az a fontos , hogy mindig minden körülmények között tudj őszintén örülni a másiknak , akkor valószínűleg egy idő után úgy érezném, hogy mi nem illünk össze mint barátok, hiszen ez is kicsit olyan mint egy párkapcsolat.

Mindenkinek más fontos.

Számomra a megértés a legfontosabb, a másik érzéseinek, cselekedeteinek a tiszteletben tartása.

Szóval ne érezd magad rosszul kérdező, én azt gondolom, hogy teljesen normális amit érzel , és ha jobb akkor most kicsit szüneteltesd a találkákat a barátnőddel.

Ne aggódj, nem fog egyedül maradni.