Van egy 10 000 mlamperes power bank 2 Amperes töltővel töltöm, fizikailag ugye 5óra alatt tölti fel, de megfigyeltem valamikor kell 8óra is, de tegnap este 3'5 óra alatt töltötte fel, másnak is vannak ilyen tapasztalatai, ez normális,2 hete vettem?
Meton nevű felhasználónak már megint beindult a fantáziája. Te honnan találsz ki ilyen agyrémeket? Hol van egy értelmes mondat az írásodban?
Már az is furcsa, hogy ezen az oldalon nem először találkozom a csepptöltés említésével, ami ezeknél az akkuknál köztudottan tilos. Tehát, ha megfelelő szakmai forrásokból tájékozódnál, ezt neked is tudni kellene.
Olyan alapfogalmakkal sem vagy tisztában, hogy mint minden áramforrásnak, ezeknek az akkuknak is van bizonyos belső ellenállása, ami egy igen fontos paraméter.
Az áramforrás belső ellenállásán épp úgy esik a feszültség, mint bármilyen ellenálláson, hiszen épp ennek köszönhető, hogy terhelés hatására csökken a kapocsfeszültség. Pont annyival lesz kevesebb, ami a belső ellenálláson esik. Pont ezért nem veszi fel a töltőáramot sem, mert korlátozza a belső ellenállás.
Aki ezt a fizikai tényt meghazudtolja, elveszti minden jogát bármiféle szakmai okoskodásra, mert először is újra kell kezdenie az általános iskolai tanulmányait, amit nem tanult meg az egyszerű áramkörrel és az Ohm-törvénnyel kapcsolatban. Addig neked ezen az oldalon is csak kérdőjelre végződő mondatokat lenne szabad feltenni.
Nem vitatkozhatsz azzal a fizikai ténnyel sem, hogy 18650 akkuk belső ellenállása megnő az elhasználódás során. Nem csak azért, mert magam is tapasztaltam a laptopcellák vizsgálata során, hanem ez is egy szakmailag köztudott dolog.
"Ha párhuzamosan vannak kötve, akkor több áramot kap."
Mi kap több áramot, ez is egy értelmetlen mondat. Akár töltő vagy terhelőáramról beszélünk, az eloszlik a párhuzamos ágak között.
"Ha sorosan, akkor meg a feszültség több, de mindkettőtől melegszik és tönkremegy."
Sorosan összeadódik a cellák feszültsége, a mondat másik fele kontextus hiányában értelmetlen.
"Tökmindegy, hogy sorosan vagy párhuzamosan van kötve, a sérült cella miatt a többi cella is leamortizálódik."
Ez így önmagában nem igaz. Párhuzamosan a zárlatos, illetve részlegesen átvezető cella ráterhelhet a többire, de ha csak simán megnőtt a belső ellenállás, az a cella hatástalan a többire. Soros kapcsolásban pedig a rossz cella sehogy nem hat a többire.
"Azt nem tudom, hogy a powerbank hogy van balanszírozva, de csak beépített áramkör lehet."
Párhuzamos cellákból álló bank sehogy nincs balanszírozva mert nem is lehet és nem is kell. Azonos a kapocsfeszültségük, mert össze vannak egymással kötve, azon mit akarsz még balanszírozni?
"Ettől függetlenül a teszt során ha teljesen lemerül a powerbank, azzal tönkre lehet tenni."
Persze, ha ráterhelsz direktben a cellára, de ez a te problémád, szakszerűtlen beavatkozásod. Automatikusan leálló műterheléssel vagy USB-n kereszttül nem tudod túlmeríteni, mert az elektronika erre fel van készítve, 2,5 V-nál lekapcsol. Ezután a terhelés megszűnése miatt a feszültség visszaemelkedik 3 V körüli értékre, vagyis a cella még közel sincs túlmerítve. Csak a nagyobb terhelést már nem bírja, mert ilyenkor is megnő a belső ellenállás.
Rendben, ezt a merítési módszert nem ismerem. Én a merítés alatt azt értem, hogy ráteszem a terhelést, aztán merül, bár direktben nem merítettem soha. Lehet, hogy ezt meg lehet oldani biztonságosan, ha értesz hozzá, akkor oké.
Másrészt viszont lehet balanszolási gond is. Mint írtam, a powerbank-nál ezt nem tudom, hogy oldották meg. Ha nem egyformán töltődnek a cellák, akkor jobb esetben kevesebb lesz a cellák kapacitása, hiszen egy részük csak részben töltődik fel. A balanszer a cellákat egyenként tölti, így mind egyforma lesz. Mindenesetre az, hogy eltérő töltési idők vannak, szerintem elég gyanús, hogy a powerbank megsérült, érdemes lenne ezt ellenőrizni.
Mellesleg régen voltam én már fizikaórán, talán az ismereteim itt-ott már homályosak, de sokat foglalkozom lipo aksikkal, egy keveset azért tudok róluk.
Ha értek hozzá, nem véletlenül építettem saját tervezésű kisütőáramkört, ami 2,5 V-nál lekapcsolja a terhelést, ami egy stabil áramgenerátor, így az áram és idő szorzata rögtön adja a kivett Ah-értéket.
(Ezen az oldalon úgy mondanák a kérdezők, hogy "Ah-szám", mert itt szeretnek ilyen ocsmány kifejezéseket használni.)
Szimplán ellenállással vagy izzóval merítve az a probléma ugyebár, hogy folyamatosan csökken az áram, így nem lehet kalkulálni vele.
De ma már én sem építenék, lehet kapni készen is:
Itt ellenállás a terhelés, viszont processzor kalkulál a csökkenő árammal, így méri a kapacitást.
Az eredeti felvetésed pedig azért volt irreleváns, mert nem gondolhatod komolyan, hogy a kérdező ilyesmikkel foglalkozik, nem úgy néz ki. USB-n keresztül használja, úgy nem lehet túlmeríteni, ezt még a legegyszerűbb IC-k is tudják, ami az olcsóbb darabokban szokott lenni (szintén rendelhető akku nélküli dobozként).
Balanszírozással kapcsolatban továbbra sem érted, hogy párhuzamos kapcsolásban azonos a feszültség, tehát a feszültségbalanszírozás fogalma értelmezhetetlen.
Soros kapcsolásban pedig van többféle megoldás. Van olyan töltő, amelyik cellánként külön tolja be az áramot, de jellemzőbb a soros töltés, ami figyeli az osztáspontok feszültségét is. Ha eltolódást érzékel, akkor ellenállással ráterhel, vagyis visszahúzza.
Azt látom, hogy értesz az elektronikához, valószínűleg jobban, mint én, de azért pár dolog szemet szúrt. Előszöris a feszültség. Készítettél egy áramkört, ami a feszültséget figyeli, csakhogy a LIPO aksinak állandó a feszültsége. Valójában persze kimértékben csökken, de tartalmaz egy feszültség stabilizáló áramkört, ami állandó 3.7V-on tartja a feszültséget. Ha ez csökken, szerintem gáz, mert elvileg a belső áramkör nem engedhetné. Te azt írtad, hogy 2.5V-nál kapcsolt ki az áramköröd. Oké, hogy visszament 3-ra, de a terhelt állapotot kell mérni, akkor pedig bőven a kritikus határ alatt állt le.
Oké, akkor a balanszirozás. Rendben van, köze van a feszültséghez, de nem azt kell balanszírozni. A celláknak különböző a belső ellenállásuk, így nem egyformán töltődnek. Namost ha sorosan vannak, akkor a feszültség egyenlően oszlik meg a cellák közt, míg párhuzamos kapcsolásnál a töltőfeszültség közvetlenül megy a cellákra. De mindkét esetben az összes cellát azonos feszültséggel töltjük, tehát ha eltérő az ellenállásuk, akkor eltérően is töltődnek. Gyárilag persze azonos mértékben töltődnek, akkor lehet gond, ha gyilkolászod.
Tehát ha kipurcant pár cella, akkor azok már nem vesznek fel töltést. A fennmaradókra viszont nagyobb terhelés jut, így gyorsabban töltődnek. Ez mindenképpen lerövidíti a cellák élettartamát. Balanszeres töltő persze ezt érzékelné és módosítaná az áramot vagy a feszültséget. De akkoris kevesebb cella hamarabb kimerül.
"csakhogy a LIPO aksinak állandó a feszültsége. Valójában persze kimértékben csökken, de tartalmaz egy feszültség stabilizáló áramkört, ami állandó 3.7V-on tartja a feszültséget."
Te miről beszélsz, nincs benne semmiféle stabilizátor, honnan találsz ki megint ilyen agyrémeket? 3,7 V a névleges feszültség, 4,2 V a max. Névleges feszültség fogalmával tisztában vagy egyáltalán?
"Na még annyit, hogy a lipo aksit nem kell meríteni, legalábbis a töltéshez semmiképp. Ellenben ha kukába akarod dobni, mielőtt megszabadulnál tőle, biztos ami biztos alapon érdemes teljesen lemeríteni, nehogy mondjuk tüzet okozzon. Szerintem ezt a kisütőáramkört láthattad a boltban."
Miféle boltban? Mit? Nem érted az egész lényegét. A kisütőáramkört nem szórakozásból csináltam, hanem azért, hogy a bontott laptopcellák (vagy bármilyen cella) Ah-kapacitását lemérjem, hogy mennyi vehető ki belőle, az állapotukat felmérjem.
Ekkor derült ki az is, hogy a 18650 celláknak 500 mA kisütőáram kevés, mert nem mutatja ki a jól azt a különbséget, amit a belső ellenállás eltérése okoz. Átállítottam 1 A kisütésre, akkor már sokkal jobban kijött, hogy melyik bírja tovább a kisütést. Ennek pont az a lényege, hogy meddig bírja tartani a 2,5 V alsó küszöböt, meghatározott terheléssel. Amelyiknek nagyobb a belső ellenállása, az hamarabb beesik, ott a vége a használhatóságnak, hiszen kevesebb Ah-érték vehető ki belőle.
Ha viszont csak kis árammal terhelem, akkor még a maradék töltés is kivehető belőle, tehát ilyenkor látszólag nagyobb a kapacitás, de az mit sem ér, ha nem tud táplálni valamit, ami több áramot kér.
"Namost ha sorosan vannak, akkor a feszültség egyenlően oszlik meg a cellák közt."
Csak akkor, ha egyforma jó állapotú cellákról beszélünk. Épp ez a gond, amikor a laptopban egyik soros tag (ami legtöbbször két párhuzamos cellából áll) elöregszik, a töltőáram hatására azon a tagon hamarabb felszalad a feszültség 4,2 V fölé. Ezt az akku házába integrált védelem érzékeli és azonnal megszakítja az áramkört. Kis idő után lejjebb esik, védelem engedélyez, töltés újraindul.
Ezt a meg-megszakadó töltést bárki tapasztalhatja, öreg, illetve hibás akkunál. A háttérben pedig ez zajlik, amit konkrétan meg is figyeltem, mértem.
És nincs benne balanszer (általában), csak lekapcsolgat a védelem. Mert amíg jók a cellák, nagyon jó a feszültségeloszlás is, ezek ilyenek. Ha meg nem jó, ott már úgyis gond van a terhelhetőséggel is.
Párhuzamos cellák között is lehet nagyobb ellenállású, de azon nincs mit balanszírozni. Az áramok eloszlása nem lesz egyforma és ennyi. Működik, amíg működik, attól még lehet használni.
Az aksiban van védelem, ami a feszültséget fixen tartja többek közt. Habár ha jól emlékszem olvastam olyat, hogy többféle elektronika létezik, van amelyik szélesebb feszültségtartományt is engedélyez. Ne menjünk ebbe bele, mert már nem tudom, hol olvastam. A lényeg az elektronika. További funkció, hogy megakadályozza a túltöltést és a túlmerülést. De itt egy videó:
https://www.youtube.com/watch?v=osfgkFyq7lA
Egy látványos tüzijáték, ezt nézd meg:
https://www.youtube.com/watch?v=OW0wpLqaSJE
És itt egy egyszerű teszt. Szerintem egyszerűbb, mint amit te csinálsz:
https://www.youtube.com/watch?v=yaXKEusWtZc
Szerintem kicsit túlbonyolítottad, de engem is érdekelne, mennyi a powerbankod valós kapacitása. Nekem is van, de 20%-ig tudta a mobilom feltölteni, aztán leállt. Szerintem a töredékét sem tudja azt, ami rá van írva. 1A-ral lehet tölteni, de idő előtt feltöltődik.
"Az aksiban van védelem, ami a feszültséget fixen tartja többek közt."
Most mit lehet erre mondani? Őrültségeket találsz ki, fogalmad sincs a védelmek működéséről. Ne is törődj vele, hogy a nevében is szerepel: VÉDELEM.
A védelem nem stabilizátor. Még mindig nem értem, honnan veszel ilyen butaságokat?
A 3. videó is nagyon igénytelen, úgy nem lehet pontosan számítani a kapacitást, amint látszik is: az elején még 1,1 A folyik, végén már csak 800 mA. Mivel az idő múlásával még csak nem is lineáris a csökkenés, normális átlagot sem lehet belőle számítani.
Másik probléma, hogy ilyen ellenállásos trükk könnyen túlmerítheti az akkut, ha elfelejtkezünk róla. Márpedig az ember elfelejtkezik, ez is tapasztalat.
Ehhez képest én egy FET-áramgenerátorral pontosan 1 A áramot állítottam be, amit végig egyformán tart, feszültségtől függetlenül, így hajszálpontosan tudom számítani a kapacitást. A 2,5 V alsó küszöb elérésekor pedig lekapcsol, nem teszi tönkre az akkut. Ezután a feszültség terheletlenül visszaemelkedik 3 V körüli értékre, tehát egyáltalán nincs túlmerítve.
Sokan talán nem tudják, túlmerülésnek az számít, amikor az akku ___üresjárási feszültsége___ beesik 2,5 V alá. Hosszú tárolás során például.
De nem kell túlbonyolítani, ezt én csak hobbiból csináltam (egyébként sem bonyolult). Meg kell venni a processzoros kisütőt Kínából, amit linkeltem. Pár dollár és el van intézve. Ráadásul még más akkuhoz is használható, 12 V stb., állíthatók a kisütési értékei.
"de engem is érdekelne, mennyi a powerbankod valós kapacitása."
Megint nem figyelsz, nekem nincs szükségem power bankra, nem írtam ilyet. Egyéb célokra használom az akkukat, zseblámpától kezdve, átalakított szerszámgép és egyéb szerkezetek.
Oké, elírtam. Védelem és feszültségstabilizátor van az áramkörben.
Az aksit nem tudod túlmeríteni, mert elvileg túlmerülés ellen védve van. Tehát az áramköröd érdekes, de magától is lekapcsol az aksi, mert a védelem megszakítja az áramkört. Innen kezdve a feszültségértékek sem valósak, hiszen azt méred, amit az áramkör előállít. Amúgy ha a feszültségesés nem is lineáris, azért a görbe alatti terület pontosan kiszámítható. Arról nem beszélve, hogy nagyságrendekkel kisebb érték jött ki, mint aminek lenni kellett volna. Ez azért sem mindegy, mert az aksi terhelhetőségét is befolyásolja. Mondjuk egy drónnál, ahol aztán minden milliampert ki kell használni, azért egyáltalán nem mindegy, de még egy szerszám aksijánál sem. Ezért gyanúsak nekem a powerbankok, mert gyanúsan magas értékeket írnak rá.
Szerintem szerezz be egy IMax B6 töltőt. Elég jó, kicsi és számítógépre köthető. Van aksi merítő funkció is, sőt valószínűleg a kapacitást is tudja számolni. Még csak nem is drága:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!