A fázison és a nullán ugyanannyi áram megy keresztül (ezen alapszik a Fi relé). Viszont ha az áram menet közben munkát végez (pl.:égeti az izzót hőt és fényt leadva) akkor ez a munkavégzés melyik tulajdonságát csökkenti ha nem az áramerősséget?

"...akinek a netes fórumok stílusa egyszerűen nem jött be"

A netes fórumozóknak meg az ő stílusa nem jött be. Kölcsönös gyönyör...:)

"A kérdés egyszerű egyfázisra vonatkozott."

Legközelebb írd bele a kérdésbe amit gondolsz (és köze van hozzá)!

A kerékpárláncos példa is jó, csak ki kell egészíteni:

A termelő (generátor) az a kerék, amit hajtasz, a fogyasztó a hátsó kerék, amit meghajtasz. A kettőt összekötő lánc megfelel a vezetéknek. A lánc egyik fele előre, a másik hátra felé mozog, ez megfelel az áramnak, a két vezetéken az áram iránya ellentétes. Ahhoz, hogy a kerékpár elinduljon neked munkát kell befektetned (energiát kell előállítani), hajtanod kell a pedált, ez megfelel annak, hogy a generátor meghajtásához munkát kell végezni. Ezt az energiát a lánc közvetíti a meghajtott kerékhez, ami a hasznos munkát, a kerékpár mozgatását végzi. Ez megfelel annak, hogy a fogyasztót vezetékkel kötöd össze a generátorral. A mechanikai veszteségek miatt az általad befektetett munka mindig nagyobb, mint amennyi a kerékpár mozgatásához szükséges. Ez pedig megfelel a villamos hálózatban és esetenként a fogyasztóban keletkező veszteségeknek.

„a munkavégzés "valami rovására megy". De ezek szerint nem így van.

De így van, ahhoz, hogy az áram munkát végezzen elő kell azt állítani, ehhez pedig energia kell. Ehhez egy egyszerű példa: a hagyományos „dinamós” kerékpárt miért nehezebb tekerni, ha világítanak a lámpák? Azért, mert a lámpák energiát vesznek fel, amelyet a „dinamó” állít elő. Ahhoz, hogy a „dinamó” energiát állítson elő forgatni kell. A forgatásához energia kell, ezt az energiát ebben a esetben te állítod elő a testi erőddel, vagyis ebben az esetben a te „rovásodra” megy, hogy világítsanak a lámpák.

„Amit nem értek, hogy számomra az lenne a logikus, hogy ha az áram munkát végez, akkor a fogyasztó előtt és után vagy más feszültséget vagy más áramerősséget kéne mérjek. Előtte nagyobbat, utána kisebbet, hiszen a munkavégzés "valami rovására megy".”

A gondolatmeneted nem egészen helyes, ne a feszültség és áram szempontjából nézd, hanem a teljesítmény szempontjából. A legegyszerűbb eset, ha a fogyasztót közvetlenül a generátorra kapcsolod. Ekkor a generátor és fogyasztó feszültsége és árama egyenlő. Szintén egyezik a generátor leadott és a fogyasztó felvett teljesítménye. Ahhoz, hogy a generátor villamos energiát állítson elő forgatni kell a tengelyét, ehhez pedig energiát kell végezni, ennek a „rovására” megy az, hogy a fogyasztó működjön.

Kissé bonyolultabb, ha a fogyasztót vezetékkel kötöd össze a generátorral. Ekkor a generátornak a fogyasztó teljesítményén kívül még a vezetéken keletkező veszteséget is fedeznie kell. Ilyenkor a vezetéken folyó áram azon teljesítményveszteséget és feszültségesést okoz. Emiatt a fogyasztó feszültsége kisebb, mint a generátor feszültsége. Az áram viszont a vezetéken és fogyasztón, ezek soros kapcsolása miatt, megegyezik. Mivel ezek a generátorra vannak kapcsolva, ezért a generátor árama is egyenlő a vezetéken és fogyasztón folyó árammal.

Nem találtuk fel az örökmozgót. Ha még utána kötöd a „város kivilágítását”, akkor növekszik a fogyasztók összes teljesítménye, növekszik a vezetéken keletkező veszteség és ennek megfelelően növekszik a generátor leadott teljesítménye. A generátor ezt a nagyobb teljesítményt csak a hajtónyomaték növelésével képes leadni, vagyis a megnövekedett fogyasztói teljesítményhez növelni kell a befektetett energiát.