Ezek a "fotósok" profik? Többi lent.

Lehet, hogyha pénzt kérek érte akkor nem vagyok hobbi fotós, de én akkor is annak tartom magam. Főleg azért, mert azt gondolom egy jó/profi/hivatásos fotós a fotót nézi először, és csak másodszor a modellt a képen, én viszont sokszor olyan képeket találok jónak amin a modell szépen néz, egy jól elkapott pillanat Róla, de pl. a kép minősége nem jó, nem jók a fények, vagy homályos a kép.

Magán órákat szoktam venni profi fotósoktól, és ott is ez szokott általában kiütközni.

Eddig mindig fotózásról adtam számlát, de most rá fogok kérdezni a könyvelőnél, mert nem szeretnék törvénytelen dolgot csinálni :)

A minőséggel kapcsolatban van garancia Nálunk, hogyha valaki nem elégedett a munkánkkal nem kell fizetnie. Az olyan munkákat amik úgy érezzük meghaladják a képességeinket egyszerűen nem szoktuk elvállalni. :)

Az viszont érdekelne, hogy ki fedezte fel az oldalunkat és hol bukkant rá, mert nem hirdetjük magunkat :)

A portrézásban nincs rizikó, ha nem tetszik neki, nem fizet, csináltat mással.

Viszont az esküvő már más tészta. Az egyszeri alkalom, nincs az, hogy nem lettek jók a képek, majd legközelebb. Ott már óvatosan kell megközelíteni a témát, és ilyenkor felmerül bennem, hogy mennyire vagy biztos magadban, ha fenntartod az opciót, hogy a vevő nem lesz elégedett. Be mersz így vállalni egy esküvőt?

Esküvőt egyedül nem vállalok/vállalunk. Legutóbb a pár ragaszkodott hozzánk és felbéreltünk és fizettünk egy hivatásos fotósnak, akivel együtt fotóztunk épp azért mert egyedül nem lehet szerintem, mert nagy felelősség, és mert megismételhetetlen, és ez egy nagyobb esküvő volt.

Egyébként kíváncsi lennék a Ti munkátokra is, legalább privátba küldjetek már linkeket Nekem légyszi, mert így olyan érzés mintha vizsgáznék. :)

KJ

Az a gond, hogy a magukat nagy fotósoknak nevezők se tudják, hogy az amatőr/profi mit jelent. Magyarországot leszámítva az amatőr az, aki nem ebből él, a profi meg az, aki ebből él.

"Az amatőr (a francia amateur „szerető, kedvelő” szóból, az amer „szeretni” igéből) vagy műkedvelő olyan személy, aki nem foglalkozásszerűen, hanem kedvtelésből – hivatalos (szak)képesítés nélkül – végez adott tevékenységet. Az amatőrök tevékenységüket hivatásszerűen nem végezhetik, kivétel ez alól a sport a művészetek és a rádióamatőrködés. Az amatőr szót a tolvajnyelv használja becsmérlésként is, ha valaki munkájában vagy egyéb területen az elvárhatóhoz képest rosszabbul teljesít. (Pl. De amatőr vagy!)" forrás: [link]

Én szeretek fényképezni, van is hozzá gépem, végzettségem sincs hozzá, és próbálok nem turistafotókat feltölteni flickr-re. Aztán jönnek a magukat amatőrnek nevező emberek, aztán kijelentik, hogy milyen jogon nevezem én magam amatőrnek. Mert azt tisztázzuk, hogy a hobbi=amatőr. Akárhonnan kezdjük el boncolgatni a témát.

Sajnos magyarországon a profi mint főnév minőségjelzőnek is előszeretettel használják, így torzult kicsit a valódi jelentése.

Írják sokan, hogy hogy profi/nem profi, de jelenleg az a helyzet, hogy ebből pénzt keres (teljesen mindegy, hogy milyen minőségben), tehát profi.

Sokan azt is elfelejtik, hogy magyarországon végzettség nélkül nem vállalkozhatsz mint fotós, tehát a "profik" saját maguk alatt vágják a fát...

Viszont a másik oldalról is megvannak a berögződések: a múltkor vettem egy vakut, és kivittem a gépet ismerősék koncertjére kipróbálni, hogy mire képes. Az állam meg esett le, mint mózes előtt a víz úgy nyílt meg előttem a szabad út, mert látták, hogy nagy gépem van, belenézek, meg van rajta egy hatalmas vaku, és mindenki azt hitte, hogy hivatalos fotós vagyok (pedig tényleg csak a vakut próbáltam ki fényszegény környezetben). Holott az oda kivitt felszerelést szumma 50e forintért vettem (Canon 30D, Canon 35-80 USM, valami ősrégi dönthező fejű manuális vaku, rajta hajgumival rárögzítve egy fotópapírral telibegasztott MOL kártya). Viszont pénzt se kértem érte, nem azért vittem ki, sőt, meg se kértek rá, hogy fényképezzek.

Félreértés ne essék, nem oltani akartam senkit, vagy megbántani, vagy oktatni, vagy akármi, csak kiírtam magamból néhány karaktert, hogy én hogy látom a helyzetet. Aztán majd jönnek az emberek, és elküldenek engem is melegebb éghajlatra.

Azzal, hogy a nagyméretű kamerák árban sokak számára elérhetővé váltak, megnyílt az út aféle, hogy ezek a sokak úgy érezzék, hogy ők aztán már tudnak, mert ilyen géppek csak jó képet lehet csinálni.

Aztán dícsérgeti őket a szomszéd Mari néni, meg az anyukájuk, és akkor már a következő lépés, hogy pénzért akarnak fotózni.

Itt sem lehet általánosítani. Vannak, akiknek nincs végzettségük, de van érzékük és akarnak tanulni, és megint vannak, akik elvégeztek valamit, de érzékük nincs hozzá.

Szerintem a jó képekhez főleg látni kell, de nem szükséges fergeteges technikai tudás. Az alapokat kell ismerni, meg a saját gépedet. Az, hogy megtanultad-e a színelméletet, meg az filmelőhívást, ma már nem játszik lényeges szerepet.

Én is azt mondtam, hogy kell tudás, de egyesek leragadnak ott, hogy ha nem tudsz fekete-fehér filmet előhívni, akkor nem értesz a fotózáshoz. Csak ezzel nem értek egyet.

Nem azt akartam mondani, hogy elég a látásmód, és mehetsz akár egy mobillal is.