Áramszünet veszélye szívműtét és egyéb kórházi műtétek esetén?
Ismert egy olyan beszólás, hogy “legyen áramszünet, amikor a te szívedet műtik”.
Megvan rá az esély, hogy elmegy az áram orvosi beavatkozás közben? Vagy az áramot nem hálózat, hanem külön generátor szolgáltatja, hogy 0-ra redukálják az áramszünet esélyét?
Hát, nézd, ha a nagyobb budapesti kórhűzaknál ilyent állapítottál meg:
"ha valami gond üt ki az oszlopon"
"a két trafó ugyanonnan ágazik le valahol sok kilométerrel arrébb"
...akkor teljesen süket vagy a témához.
Ha a balatonfüredire gondolsz, az teljesen leépült, már vagy 10 éve is.
A Merkely prof vezette Városmajori volt a legjobb, a Covid előtt, aztán a Haller.
Szóval budapesti kórházakat nem is auditáltál?
Egy picit kiegészítem (régebben olyan helyen dolgoztam, hogy kórházi dízel áramfejlesztőket telepítettünk főleg külföldön és kisebb részt Magyarországon).
1./ Eleve amit már korábban is írt valaki, hogy vannak akkumulátoros szünetmentesek, illetve magukban a fontos eszközökben is vannak akkumulátorok.
2./ Ez kiegészül azzal, hogy általában két független helyről kapja a kórház a villamosenergiát. És ha az egyiken áramkimaradás van automatikusan átkapcsol a másikra. És az sem igaz, amit valaki fentebb írt, hogy az "oszlopon közösül". Egészen gyakran (főleg fontos kórházaknál) nagyobb városok esetén még a NAF/KÖF állomás is eltérő és két helyről kapja a középfeszültséget, két külön alállomásról. Ez nem mindenhol megoldható, de sok helyen igen.
3./ Van legalább egy, de célszerűen két darab (Magyarországon gyakori, hogy csak egy van, de külföldön a nagyobb központokban kettő) dízel áramfejlesztő (aggregátor).
Ezek az aggregátorok nagy teljesítményűek. A rajtuk lévő dízel gép általában mozdony, vagy hajó motorok átalakítva.
Az átalakítások: legtöbbször mind a hűtővíz, mind a motorolaj (karter) fűtve van, és kb. 50-54 C. fok körüli hőmérsékleten van tartva télen nyáron. Ez biztosítja azt, hogy gyorsan indíthatóak és felterhelhetőek. Igaz ennek hátránya, hogy még akkor is ha nem üzemelt a gép szinte semmit akkor is max. egy évente olajat kell cserélni, és 4-5 évente hűtőfolyadékot is. A nagyobbaknál (jellemzően 1000kW-nál nagyobb gépek esetén) a generátor is fűtve van.
Gyakran két készlet inditó akkumulátor két darab önindító van a gépen. Az automtaika olyan, hogyha az egyikkel nem indul (ezt egy nagyon érzékeny fordulatszám jeladóból az automatika érzékeli) akkor próbálkozik a másikkal. Itt az idő veszteség ebben az esetben is max. 2-3 másodperc.
Nagyon gyakori, hogy még hagyományos mechanikus adagoló van ezeken a gépeken, hogy az elektronikából adodó hibákat csökkentsék. Egyedül a fordulatszám szabályzó szokott elektronikus lenni ami mozgatja a "gázkart".
A legtöbb esetben az egész motor elektronika le van butítva, hogy ne álljon meg minden hibára. Pl. egy korszerű dízel autó letitltja a motort sok hiba esetén. Itt nem tiltjuk le. Sokszor még az olajnyomás hiba is ki van "iktatva" jelzi a kezelőnek (pl. küld SMS-t, de ilyenkor már a kezelő személyzet ott van és figyeli a gépet), hogy csökken az olajnyomás és majd a kezelő dönt, hogy mi lesz a továbbiakban. Ugyanígy hűtővíz szintre, hőmérsékletre se áll meg automatikusan (tudom ez durván hangzik, de láttam külföldön olyan kórházi dízelmotort ami besült, szétforrt stb. de ameddig csak lehetséges volt biztosította az energiát.), a kezelő eldönti, hogy mi legyen (ld. korábban szétjáratja a motort ronccsá, vagy lekapcsolja és akkor villamosenergia nélkül marad a kórház. Ezt ott helyben eldöntik). Nyilván ha van két gép akkor ilyenkor elindítják a másikat (sokszor az automatika már ezt megteszi a hibajelekre) és akkor a másik motor biztosíja az energiát.
Hetente elindítják a gépeket 5-10 percre és ellenőrzik az indíthatóságot.
Évente egyszer szoktak éles tesztet csinálni, hogy mi történik ha tényleg elmegyen a villany.
Az üzemanyag ellátó rendszerben "speciális" bio izék nélküli gázolaj van, ami nem romlik meg. A tartályt 4-5 évente kiszivattyúzzák, kitakarítják. Legtöbbször kétfázisú szintmérő van a tartályban, ha vizesedne a gázolaj azt a mérésből észre lehet venni. De a kezelő hetente ezt is ellenőrzi (Magyarországon ez ritkább, de külföldön megcsinálják). Ahol én voltam ott pl. negyedévente mintavétel is történt a gázolajból és laboratóriumban beviszgáltak (külföld szintén).
Ezzel elérhető, hogy teljes áramszünet esetén 8-10-15 másodpercen belül (kisebb gépeknél 8, nagyobbaknál kell a 15) a dízel áramfejlesztő elinduljon, és biztonságosan ellássa a kórházat energiával.
Szintén amit már valaki írt, hogy ezek üzemközben utántöltető gépek. Sokszor helyben van tartalék üzemanyag. Általában 8-12 órára elég biztosan van, a nagyobb kórházakban 24 órára elég van bent. És folyamatos üzem mellett utántölthetőek ezek a gépek.
Sok helyen van még automatikus motorolaj utántöltés is. Ami menet közben képes ha fogyna az olaj utántölteni (ezek azért eszik a motorolajat, mert nem éppen idális üzemben járnak, de itt nem az a lényeg, hogy a gép sokáig bírja, hanem az, hogy abban a néhány év alatt egyszer előforduló esetben amikor kell akkor működjön. És nem a gép épségével és hatásfokával, zajával stb. foglalkozik mindenki, hanem azzal, hogy amikor kell akkor menjen. Ha nem bírja ki majd kicserélik másikra).
Röviden ennyit tennék hozzá. Szóval nyugi, nem lesz semmi baj, sokszorosan túlbiztosított az egész rendszer. (nyilván a karbantartás és a megfelleő üzemeltetés az fontos hozzá, de mivel ez nem egy túl bonyolult dolog csak figyelni kell, ezért Magyarországon is ezek be vannak tartva.).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!