250W RMS 4Ohm-os mélynyomó hangszóróhoz elég lehet egy 100W-os erősítő?

"azt meg hogy magadtol kitalalsz olyat hogy egy 500wos erositovel amin a potit nem viszed 75% fole konnyebb leegetni"

Semmi ilyesmit nem találtam ki. Ezt te találtad ki amikor ezt a mondatot leírtad.

Miért feltételezed állandóan, hogy egy erősítő a maximális kivezérlésen durván torzít?

Miért nem válaszoltál a kérdésre, hogy mit tekintesz pontosan a hangszóró szempontjából káros torzításnak? Amikor nem szinuszhullámot kap?

"es ez az ami a hangszoronak karos ami a bemeneti jelen kivul van"

Véleményed szerint a hangszóró honnan "tudja" hogy csak akkor menjen tönkre ha a torz jelet az erősítő állította elő és nem halálos precizitással követte a bemeneti jelet?

Miben tér el ez a két körülmény a hangszóró szempontjából?

Miért feltételezed hogy egy erősítő teljes kivezérlésen gyászosan torzít?

31

Amit itt írtál magyarul van, de teljesen értelmetlen.

33

„Harmonikus torzítás - ez az érték százalékban van megadva, és az erősítő azon képessége, hogy a bemeneti jelet változatlanul továbbítsa, csak a teljesítmény növekedése mellett a bemenetről a kimeneti csatlakozókra. Az érték azt jelzi, hogy a jel hány százaléka fog megváltozni (torzulni) a maximális kimenetnél.”

A harmonikus torzítás egyáltalán nem ez, hanem:

[link]

Egyébként a harmonikus torzításon kívül számos másfajta torzítás is létezik. A harmonikus torzítás önmagában közel sem elegendő egy erősítő minőségének megítélésére.

35

Aztán te főokos, honnan tudod, hogy egy fórumra beirkáló emberek értenek-e hozzá, vagy nem? Vagy szerinted az ért hozzá, aki azt írja, amit te hallani akarsz? Eddig egyetlen értelmes, műszakilag alátámasztott érved sem volt. Ne az internetről linkelj, hanem te magad – mint nagyszerű hangszórószakértő – írd le, sőt számításokkal támaszd alá, hogy miért jobb a nagyobb teljesítményű erősítő – kisebb teljesítményű hangszóró!

Most pedig lássuk az erősítő – hangszóró párbajról a szakkönyvekben leírtakat:

H. H. Klinger: Hangdoboz építés, 41. oldal:

[link]

„Az alapszabály: a hangszóró névleges terhelhetősége legyen egyenlő vagy, ha lehet inkább annál nagyobb – de kisebb semmiképpen –, mint az erősítő szinuszos kimeneti teljesítménye!”

Hogy lásd milyen cégek támogatták e könyv létrejöttét:

[link]

Nem olyan nevetlen senkik, akiknek a „szakmai” leírásait te az interneten olvasod.

Még nincs vége.

Sipos Gyula: Hi-Fi erősítők építése:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

231. oldal:

„A szükségesnél nagyobb erősítőt kis kimeneti teljesítménnyel üzemeltetve rossz jel-zaj viszonyt kaphatunk, kezelési hiba esetén pedig akusztikus sokk keletkezhet a környezet számára, esetleg egy koppanás vagy brumm szempillantás alatt tönkre is teheti a kapcsolódó (és teljesítményben rosszul illesztett) hangsugárzót.”

Figyelmedbe ajánlom a 234. oldalon leírtakat is, de a többit is olvasd el, bár a megnyilvánulásaid után kötve hiszem, hogy a szóközökön kívül bármit is értesz belőle.

Még mindig nincs vége.

Vajda Zoltán: Természethű hangátvitel:

[link]

[link]

A 97. oldal alja és 98. oldal teteje, ismét téged és a hozzád hasonló önjelölt hangszórószakértőket cáfolja.

35

„en itt zarom a temat mert folosleges ezen veszekedni mikor nem tudtok egy ertelmes ervet vagy barmit felhozni az allitasotok mellett mikor en nem egyet linkeltem.”

Amiket te linkeltél, azok műszakilag egyáltalán nem alátámasztott vélemények. Nem válaszoltál arra, hogy mi okozza a „clipping”-et, várjuk a műszakilag elfogadható magyarázatod erre a kérdésre, mert sajnálatos módon mi nem értünk hozzá, csak te. Vagy talán nem tudod rá a választ?

„az meg hogy mi a clipping oka hat egyszeruen az hogy tulhajtod az erositot semmi mas ha ezt igy nem tudod felfogni (ami szinte biztos)”

Na megkaptuk hangszórószakértő Berci igen színvonalas szakmai magyarázatát. Ez olyan, mintha azt írtad volna, hogy a „clipping” oka: azért, mert csak. Egyébként azt hiszed, ha angolul írod, attól okosabb vagy?

A határolódás (mert, hogy magyarul így nevezik) oka: Az erősítő kimeneti feszültsége csúcstól csúcsig elméletileg a tápfeszültségig növelhető. Ennél tovább növelve a vezérlést a kimeneti jel teteje és alja nem képes tovább növekedni, határolódik. Szinuszjellel vezérelve az erősítőt ez jól látható, a kimeneti jel teteje és alja belapul, először trapéz formára kezd hasonlítani, erőteljes túlvezérléskor pedig négyszögjelre. Gyakorlatilag a tápfeszültségig nem vezérelhető ki az erősítő, mert a teljesítménytranzisztorokon esik valamekkora feszültség.

A maximális, de még csekély torzítással leadott feszültség, ez a határolódás előtti állapot Ube=220 mV):

[link]

Kismértékű túlvezérlés Ube=240 mV):

[link]

Erőteljes túlvezérlés (Ube=400 mV):

[link]

Az előző állapot, de terhelés nélkül, mert, hogy terhelés nélkül is túlvezérelhető az erősítő:

[link]

A tápfeszültség 42 V, a maximálisan kivehető feszültség csúcsértéke elvileg ennek a fele, 21 V, lenne, de gyakorlatilag a teljesítménytranzisztorokon eső feszültség miatt csak kb. 19 V.