Mi a különbség 1.2 és 1.5 volt között az elemeken?

29, 30

„Ja, és te lőttél öngólt a fontoskodásoddal.

Megnyitottam. És mi volt az első amit megláttam? A táp:

[link]

És mi az ott benne? Diódahíd, söntkondenzátorokkal. Csak nem jól mondta a kőműves? Ejnye...”

Mit nyitottál meg, ez egészen más, későbbi korból származó rajz. Ez nem okoskodás, hanem a valóság. DK-s BY238-as diódákról írt, a te későbbi korból származó rajzodon nem az szerepel.

Eszerint mégiscsak te lőttél öngólt:

[link]

Felismered? Egy darab BY238 és nem hídkapcsolás, és nincs söntkondenzátor. Vagy nézd meg az összes régebbi még elektroncsöves vagy részben elektroncsöves tv rajzát, egyikben sincs hídkapcsolású egyenirányító. Te világ esze.

„Bemásoltam, hogy örüljél.”

Ne más tollával ékeskedj, te még a kérdést sem érted. Egyébként, aki ezt a választ írta egyetemi tanár, vele már megbeszéltük ezt a dolgot és ő is azt mondta ez egy próbálkozás volt, de még nem a megoldás, viszont ebből te legfeljebb a szóközöket érted.

Te főokos, így kellene megoldani:

[link]

Mit értesz belőle, legfeljebb azokat a részeket ahova nincs írva semmi. Most már rájöttél, hogy fogalmad sincs az egészről? Te szuper zseni elektronikai „szakember”. Nyomkodd a piros x-t, az nagyon megy, de az elektrotechnika az nem.

#30-nak:

Ne etesd a trollt, mert lényegében azt teszed. Nehéz nekem is megállni, de nem válaszolok neki. Én még javítottam jó párszor elektroncsöves TV-t, tudom, tehát nem fogok egy huszadik senki trollal azon vitatkozni hogy mi volt benne.

Egyébként RÉSZBEN jól mondja, mert volt olyan konstrukció is, amiről ő beszél. Azokban még a téglatest formájú, letört sarkú BY238 volt. Még mindig szinte itt van a szemem előtt a belseje. A jobb hátsó sarokban volt az áram belépési pontja. Az alaplemez volt szögletes, lefelé fordított "U" alakban kialakítva mint egy lépcső, a lemezben furatok. A furatokban pedig speciális keménypapír gyűrű szigetelés gyanánt, ebben pedig egy rézgyűrű.

Ezen a lukon kellett átdugni a lábat, és a rézgyűrűhöz forrasztani a maradék furat kitöltésével.

#27-nek:

Köszönöm!

Ezen az oldalon nem igazán szokhattam hozzá, hogy valaki egyenesen beszél.

Egyébként a legtöbb munkahelyemen mindig morogtak hogy lassú vagyok, de érdekes módon a precizitást igénylő munkákra mindig engem baxnak oda. XD

A mostani helyemen történt vagy 2 éve, hogy az alap helyét jelöltem ki Pitagorasz tétellel biztosítva a derékszögeket, a főnök meg röhögött hogy mit művelek. Mondta hogy ezzel kár volt foglalkoznom, mindjárt jön a geodéta, és teodolittal kijelöli. Elkezdett Pitagorasznak csúfolni, rajtam is ragadt.

Jött a geodéta, felállította a műszert, vizsgálódott, majd odajött a főnökhöz és mondta neki hogy jó. Az nézett értetlenül hogy mi a jó?

Mondta hogy a kitűzési pontjaim. Vagy nem azt kellett ellenőrizni?

Azóta minden pepecselős xart én kapok. XD

#33-nak:

Most volt "elég" belőled.

Tudod hogy mit nem vagy képes felfogni a "gugli-huszár" agyaddal?

Azt, hogy annak idején egy-egy TV típusnak hiába volt kapcsolási rajza, amiket te most mutogatsz. Akkoriban a TV-ket egyenként, KÉZZEL szerelték össze. És hiába volt a kapcsolási rajzon például PCL86-os elektroncső hangvégfoknak, ha az gyártás közben kifogyott a raktárból.

Jött a mérnök, áttervezte, majd folytatódott a gyártás ellenütemű BD tranzisztoros végfokkal, vagy amit a raktárkészletben talált. Ha TBA800, akkor az. Elektroncsöves TV-ben.

Úgyhogy te mutogathatnád nyugodtan a rajzon a PCL86-ot, én meg a képedbe tolnám ugyanazt a típust TBA800-al.

„Most volt elég belőled”

Belőled is.

„Tudod hogy mit nem vagy képes felfogni a "gugli-huszár" agyaddal?”

Nagyon jól tudom, hogy akkor a rádiókat és tv-ket kézzel szerelték össze. Emlékszel még Kádár Géza: „Rádió és tv kapcsolások” könyveire, az összes meg van, én még azokban és más akkori szakirodalmakban tanulmányoztam a régi rádiók és tv-k kapcsolásait, nem a google-ban.

Például az ilyen jellegű kérdéseknél:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazif..

Vagy:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazif..

Nem látom a te megoldásaid, vajon miért? Mielőtt még ideírnád, hogy nem én oldottam meg:

[link]

[link]

Ja, ehhez már nem elegendő a a mesedélután a „fantasztikus, nagyszerű” tetteinkről.

Azon a rajzon pedig nem PLC86 van, hanem PCL85, az nem a hangerősítő rész, hanem a függőleges eltérítés. Aztán mutass egy olyan tv-t, amelynek a hangrésze eredetileg PCL86-tal készült, aztán később ugyanabba a típusba gyárilag tranzisztoros vagy IC-s hangerősítőt tettek. Lehet, de az már egy újabb, teljesen más típus volt.

„UGYANAZT a típust nagyon sok esetben különböző alkatrészekkel építették.”

Ez közben eltűnt, de azért:

Ez igaz, de olyan nem volt, hogy gyárilag a PCL86 helyett TBA800-at, vagy valamilyen tranzisztoros hangrészt építettek be. Gondolkozz már, a sorozatgyártásra berendezkedett gyárnak az ilyen egyedi megoldások ráfizetéssel jártak volna. A félvezetős hangrészhez plusz tápegység, külön nyomtatott áramköri lap legyártása kellett volna. De elhiszem, ha idemásolod, hogy két teljesen azonos típusú tv elektroncsöves hangrészét, milyen félvezetőssel helyettesítették gyárilag. Na, lehet keresgélni, nem lesz könnyű.

Amelyik rajzot megadtam, azon PCL85 szerepelt, te meg elkezdesz beszélni a PCL86-ról, amelynek más volt a szerepe, nem okoskodás csak leírtam mi volt a szerepe.

Nem válaszoltál, hogy a földelt emitteres kapcsolást miért nem válaszoltad meg? – Mert ahhoz sem értesz. Attól, hogy felsorolsz itt elektroncsöveket, meg IC-ket, te még nem értesz az elektrotechnikához.

Azt hiszed én nem tudok felsorolni ilyeneket:

Nagyfrekvenciás előerősítő: PCC84, később PCC88, még később PCC189 kaszkódkapcsolásban

Oszcillátor és additív keverőfokozat: PCF82 vagy PCF80

Középfrekvenciás erősítő: EF183 szabályozható és EF184 nem szabályozható nagyfrekvenciás pentóda

Aránydetektor és hangfrekvenciás előerősítő: PABC80

Hangfrekvenciás végerősítő: PL82

Sorvégerősítőcső: PL81, PL36, később PL500 és PL504

Hálózati egyenirányító: PY82

Függőleges eltérítő fokozat: PCL82

Hangfrekvenciás elő és végerősítő: PCL82

Régi rádióban például:

Oszcillátor és multiplikatív keverő: ACH1

Középfrekvenciás erősítő: AF3

Demodulátor, szabályozó feszültség előállítása és hangfrekvenciás előerősítő: ABC1

Hangfrekvenciás végerősítő: AL4

Hangolásjelzőcső: EM4

Hálózati egyenirányító: AZ1

Lehetne tovább sorolni, de ez nem jelent semmit, aki foglalkozott ilyennel az fejből tudja ezeket, ettől hiszed magad nagynak?

Mi is volt az a kaszkódkapcsolás? Mik voltak az előnyei? A PCC84 helyett miért alkalmazták a PCC88-at, majd később a PCC189-et?

Na, ezekre válaszolj.

#36-nak:

Figyelj!

Megpróbálom megőrizni a higgadtságom, mert valószínűleg az előző válaszomat a szalon-képtelensége miatt törölték.

Én magam is számtalan esetben találkoztam azzal, hogy azoznos típusjelzés mellett, eltérő belső felépítés volt.

Amire konkrétan emlékszem az például, az a Videoton Elektron 20.

És most a linkemben kezdd el szépen lapozgatni, hogy hányféle kialakítása volt a Videoton Elektron 20 TA 3206 Preomat TV-nek!

[link]

Csak ezen az oldalon mutatnak NÉGY, teljesen különböző kialakítást. És ez MIND Videoton Elektron 20 TA 3206 Preomat.

Ismét figyelmeztetlek: nevetségessé teszed magad, ha Google segítségével állsz le vitatkozni TAPASZTALT szakemberrel!

És nem fogok újabb példákat keresni. Cáfoltalak.

De az emlékeimből még merítek:

Ebből a típusból például nekem olyannal volt dolgom, ami bár elektroncsöves volt, de a kapcsolótáblája SAS IC-vel felépített érintő-kapcsolós volt, miniatűr izzószálas indikátorokkal.

De a Videotonnak volt olyan "dob-váltós" típusa is amiből volt kapható csak VHF-et fogó változat (azon csak az akkori TV1-et tudtad nézni), és volt amelyikkel az UHF-et is tudtad, de ahhoz át kellett kapcsolnod egy fekete gombbal az UHF-re, és a hangolást egy utólag beépített modulon tudtad végezni. Ugyanúgy kellett tekerni mint a rádiókat, és ugyanolyan zsinóros jelölője volt.

Egyébként az alaptípusba is benne volt a kapcsoló, csak a modul nem.

És volt olyan Videoton TV amiben nem az abban a típusban megszokott TBA800-al találkoztam, hanem ellenütemű BD tranzisztoros végfokkal.

És még egy apróság:

Látszik hogy semmi közöd az akkori időkhöz.

"sorozatgyártásra berendezkedett gyárnak az ilyen egyedi megoldások ráfizetéssel jártak volna."

Az járt volna ráfizetéssel ha mondjuk kifogy a raktárból a TBA 800, de van egy rakás BD tranzisztor, és nem azzal folytatják, hanem vesznek jó pénzért TBA800-at.

SZOCIALIZMUS volt, vázze! Nem kapitalizmus!

És az összeszerelést se úgy képzeld el mint a mait.

Akkoriban nem betanított segédmunkások ültek az asztalok mögött, hanem szakemberek.