Vezetéket feszültség esésre miért hatásos árammal méretezünk?

A szerény szakembernek:

"ha adsz egy hónapot, visszanézem a hozzászólásaimat pár évre,"

Ezzel már többször is kisérleteztél, de egyszer sem tudtad ezekkel az idézeteiddel még csak közelítőleg sem igazolni azt hogy ilyen stílusban írj nekem illetve rólam másoknak!

Viszont bizonyítottad velük hogy nem fogtad a lényegét annak amit idéztél. Nyilván nem is akartad.

„Oké elfogadom, megértettem.

Viszont akkor minden oldalon, illetve könyvben, miért hasznos árammal számolnak? Miért veszik bele a cos fi-t.”

Ezek szerint mégsem értetted meg, mert akkor nem kérdeznéd miért az áram hatásos összetevőjével számolnak.

„Amit linkeltem azon az oldalon is a hasznos árammal számol.

Van itthon 2 könyv amiben szintén az van.”

Akkor miért nem hiszed már el végre, hogy a könyvekben helyesen van leírva a feszültségesés képlete? Egyébként, ha felrajzolnád magadnak ezt, a nem túl bonyolult vektorábrát, akkor magad is rájöhetnél mi a lényeg.

„Ennek alapján hogyan méreteznéd pl. fázuísjavító kondenzátorok vezetékét?”

Úgy, ahogy 34-es leírta. Mellesleg a fázisjavító vagy be van építve a főelosztóba, vagy azzal egy helyiségben van. A távolság kicsi, a feszültségesésnek amúgy sem lenne jelentősége. Sőt mivel kapacitív terhelés esetén az X·sinφ tagot levonni kell, könnyen előfordulhat, hogy a feszültségesés negatív értékű lesz, amelynek következtében a kábel végén valamivel nagyobb lesz a feszültség, mint az elején. A fázisjavító kábeleit az áram alapján, melegedési szempontok szerint választják meg.

"Akkor miért nem hiszed már el végre..."

Ez történik ha az ember saját kútfőből merített kényelmes feltételezéseket tényként kezd el kezelni és arra épít.

Szerintem nem azt állítja hogy nem úgy van, hanem azt kérdezi hogy miért úgy van.

Ez azért nagy különbség!

„Ez történik ha az ember saját kútfőből merített kényelmes feltételezéseket tényként kezd el kezelni és arra épít.”

Ez így van, éppen ezért lenne célszerű, mindennek utánanézni, ha valaki nem teljesen biztos a dolgában. Utánanézni persze hiteles forrásból kell. Ehhez viszont az alapvető ismeretekre szükség van, hogy el lehessen dönteni, hogy a forrás valóban hiteles-e. Aki csak azt kérdezgeti, hogy miért, de nem veszi a fáradságot, hogy áttanulmányozza, átgondolja az egészet, annak hiába irkáljuk le, úgysem fogja megérteni. Egy másik kérdező ugyanezt a kérdést tette fel. Először ő sem értette, de rajta látszott, hogy szeretné megérteni. Többször visszakérdezett, leírtam, lerajzoltam neki és így szép lassan eljutott oda, hogy megértette.

Itt egy gyakorlati példa, hogy érzékelhetők legyenek az arányok:

Fogyasztó: Un=400 V, P=22 kW, cosφ=0,8, a terhelés háromfázisú és szimmetrikus

A kábel: réz, A=10 mm², ℓ=50 m, r=1,83 Ω/km, x=0,1 Ω/km

A fogyasztó árama: I=P/(√3·Un·cosφ)=22/(√3·0,4·0,8)=39,7 A

A kábel ellenállása: R=r·ℓ=1,83·0,05=0,0915 Ω

A kábel reaktanciája: X=x·ℓ=0,1·0,05=0,005 Ω

A kábel impedanciája: Z=√(R²+X²)=√(0,0915²+0,005²)=0,0916 Ω

1. Feszültségesés a kábel reaktanciájának elhanyagolásával:

e=√3·I·R·cosφ=√3·39,7·0,0915·0,8=5,03 V

ε=100·e/Un=100·5,03/400=1,26%

2. Feszültségesés a kábel reaktanciájának figyelembevételével:

e=√3·I·(R·cosφ+X·sinφ)=√3·39,7·(0,0915·0,8+0,005·0,6)=5,24 V

ε=100·e/Un=100·5,24/400=1,31%

3. Feszültségesés a pontosabb összefüggés szerint:

Keresztirányú feszültségesés: Uk=√3·I·(R·sinφ–X·cosφ)=√3·39,7·(0,0915·0,6–0,005·0,8)=–3,5 V

A feszültségesés: e=Un–√(Un²–Uk²)+Uh=400–√[400²–(–3,5)²]+5,24=5,26 V

Uh az előbb kiszámított hosszirányú feszültségesés, az 5,24 V.

ε=100·e/Un=100·5,26/400=1,32%

4. A kábelen eső feszültség: √3·I·Z=√3·39,7·0,0916=6,3 V

ε=100·e/Un=100·6,3/400=1,58%

Ha a kábel reaktanciáját elhanyagoljuk, akkor a tényleges feszültségesésnél kisebbet kapunk. A pontosabb összefüggéssel (3.) és a gyakorlatban alkalmazottal (2.) számolva az eltérés jelentéktelen. A kábelen eső feszültség nagyobb, mint a definíció szerinti feszültségesés. Az erősáramú gyakorlatban a 2. pont szerint számítják a feszültségesést.

Aki nem érti mi a különbség a vezetéken eső feszültség és a feszültségesés között az gondoljon például egy egyszerű aluláteresztő RC szűrőáramkörre. Ott sem az a lényeg, hogy mekkora feszültség esik a szűrőn (az ellenálláson), hanem a csillapítás, ami a kimeneti feszültség abszolút értéke osztva a bemeneti feszültség abszolút értékével. Itt is igaz, hogy a szűrőn eső feszültség nem egyenlő az |Ube|–|Uki| értékkel.

Vortrex

Nagyon vicces, inkább arra emlékezz mekkora eszetlen baromságokat írtál. Azt sem vetted észre minél többet írsz, annál inkább bebizonyítod saját magadról, hogy az elektrotechnika alapvető tételeit sem ismered. Na ezen viccelődj. Vagy azt gondolod, ha be tudsz forrasztani egy ellenállást, akkor már értesz is az elektrotechnikához?