Vezetéket feszültség esésre miért hatásos árammal méretezünk?

"Oké elfogadom, megértettem."

Nem értetted meg. Miért nem olvasod el az igazságot terjesztő hozzászóló 2 oldalas értekezését? Abban részletesen el van magyarázva. A lényege az, hogy a betápfeszültség, a fogyasztón levő feszültség és a feszültségkülönbség az egy háromszög. De bennünket nem az érdekel, hogy mekkora a feszültségkülönbség, mint háromszög-oldal, hanem az, hogy a betáplálás feszültség és a készüléken levő feszültség mennyivel különbözik. És ezt a háromszöges helyzetet elemezve jön ki az, hogy kis hibával elég a wattos árammal számolni.

Ha ez megnyugvás, Szirty sem érti, nem szándékosan vezet félre. A szándékosság nála ott van, hogy nem akarja megtanulni.

" kis hibával elég a wattos árammal számolni."

Ennek alapján hogyan méreteznéd pl. fázuísjavító kondenzátorok vezetékét?

31. Inkább ott van a kutya elásva, hogy mindenki gyorsan akar válaszolni, a villamosság téma meg óriási. Elsőre csípőből én sem vágtam le, hogy milyen marhaság az, hogy hasznos áram, mert hülyén van megfogalmazva. Pedig 22 éve villamossággal foglalkozom, csak épp nem a hálózatok területen.

Nem szégyen az, ha az ember nem tudja a dolgokat a gyengeáramtól az energetikai hálózatokig csípőből, csak ne is hülyézzük le egymást élből. A jó mérnök tudja, hol nézzen utána. A jó tanár tudja fejből.

“ Ennek alapján hogyan méreteznéd pl. fázuísjavító kondenzátorok vezetékét?”

Sehogy. Azt nem feszültségesésre tervezed, hanem maximális áramra, amit elbír a vezető. Ott úgy méretezed, ahogy te állítod. De annak semmi köze a feszültségesésre való tervezéshez. Ez a vita tárgya köztetek.

Tanulmányozzátok át ezt:

[link]

E könyvet Dr. Novothny Ferenc, egykori tanárom írta, higgyétek el, ő igencsak jól ért ezekhez a dolgokhoz.

Jegyezzétek meg:

Feszültségesés: nem a vezetéken eső feszültség, hanem a két végponti feszültség abszolút értékének különbsége:

e=|Ut|–|Uf|, és ez nem egyenlő az |I|·|Z| vezetéken eső feszültséggel.

Mértékadó feszültségesés: e’=I·(R·cosφ+X·sinφ)

e’: mértékadó feszültségesés, a feszültségesés egy vezetékszálra vonatkoztatott értéke

Kisfeszültségen, kis keresztmetszetek esetén X<<R, ezért közelítőleg: e’≈I·R·cosφ=I·ϱ·ℓ·cosφ/A

Amelyből a keresztmetszet feszültségesésre: A=I·ϱ·ℓ·cosφ/e’

Egyébként Dr. Geszti P. Ottó „Villamosenergia rendszerek” című tankönyvében az írja az e’=I·(R·cosφ+X·sinφ) képletről, hogy ez az erősáramú elektrotechnika egyik legfontosabb összefüggése.

Egy másik kérdező már feltette ugyanezt a kérdést, neki készítettem ezt a rajzot, amelynek alapján ő megértette:

[link]

Itt a valóságosnál sokkal nagyobbra van véve a feszültségesés, mert így látszik jól, hogy miért az áram hatásos összetevőjével kell számolni. Hogy még egyszerűbb legyen, már az elején elhanyagoltam a vezeték reaktanciáját.

+csak ne is hülyézzük le egymást élből+

Nem élből volt lehülyézve. Hanem hosszabb idő és több kérdés távlatában. Nem vezetek nyilvántartást, de ha adsz egy hónapot, visszanézem a hozzászólásaimat pár évre, aztán belinkelem ide azokat, ahol rongálta az emberiség fejlődését. A lényeg az, hogy ő abban a szerepben tetszeleg, hogy ért az energiás dolgokhoz. De nem. Viszont a hozzá nem értés magabiztosságával foglal állást, így félrevezetve azokat, akik még csak kérdeznek. És ha felvilágosítják, akkor meg elkezd hitetlenkedni, hogy az nem úgy van. Pedig itt a tisztelt válaszoló szemléletes oktatást tartott (nem, mintha akár a kérdező, akár Szirty elolvasta volna, ahogy ez látszik a továbbiakból)