Önkínző és önsajnáló vagyok! Hogyan lépjek tovább?
válasza:Szerintem egy teljesen független embernek el kellene mesélned a leges legelejétől az egészet. Hogy kezdődött, miért nem lett happy end a szerelem, azóta miket tettél, amikor szomorú vagy milyenek az érzéseid és a többi.
Remélem érted mire gondolok.
válasza:Elsőnek: Elösszőr is köszi a választ!:D Kire gondoltál? Pszichológushoz nem akarok menni, mert nem tudnám megfizetni. Ha meg valaki teljesen független, az pedig nem venné panaszkodásnak vagy sajnálkozásnak? Próbáltam már elmondani másoknak, egyszer még egy idős nénit is leszólítottam a buszon, és megkérdeztem mi a véleménye, mert volt szerencséje pont mellém ülni...de ostoba volt mint a főd! mint sokan mások is akiknek megpróbáltam "kiönteni a szívem".
Második: Megpróbálok nem magamba fordulni! :D Jópofizni sincs kedvem, de szerencsére vannak barátok és barátszerű lények a közelemben!
válasza:Igen, erre gondoltam ,szívkiöntésre, de nem pszichológusra.
Egy teljesen ismeretlen ember akivel megismerkedsz. Én személy szerint örülök, ha valaki elmondja mi bántja belül, mert akkor úgy érzem, hogy megbízik bennem. De ha ezt nem szeretnéd, akkor másképp is ki tudod önteni a szíved. Írd le egy word dokumentumba. Blogot nem ajánlanám, ezernyi van belőle. A word dokumentum végighallgat téged, nem szid le, nem veszi sajnáltatásnak. Az egyetlen hibája, hogy nem tud véleményt alkotni.
Első voltam.
Pont ezt csinálom már egy ideje, csak nem word dokumentumba, mert azért annyira nem vagyok kocka :D
Van egy külön füzetem erre a célra, habár mostanában eléggé hanyagolom, volt idő amikor 1 nap 3 szor is írtam bele.
Én készen állnék elmondani a dolgokat, de csak annak mondanám el, akinek érdemes, és nem nagyon találtam olyan személyt aki elég értelmes, és türelmes egy személyben.
válasza:Azt hittem én vagyok az egyetlen ilyen ember. #_o
Szerintem mostanában áldozz rá kicsivel több időt. És persze legyél nyitottabb az emberek fele.
A füzet mondjuk úgy: elvégzi a dolgát :D
Nos, igen, a másik dolog, a nyitottság...Néha úgy érzem, hogy csak megjátszás az egész, mármint akik sokszor nyitottak.Már-már túl sokszor.
Én nem szeretem magam megjátszani. Pl megnéztem egy csomó pszichológia műsort, és a legfontosabb amit tanultam, hogy mindig legyünk őszinték. Ez be is jött. A lánnyal így sikerült lerendeznem a dolgok egy nagy részét, és azóta "illeszkedek" vissza az életbe.
Azokat a helyzeteket nem tudom kezelni ha kikapcsol az agyam egy párbeszédben mert nem érdekel amiről beszélünk, de még én magam sem veszem észre mikor, csak mondjuk 5-10 perc után és rájövök, hogy "de gáz, le kéne lépni...." És úgy, hogy ne bántsam meg, de közben el is tudjak úgy menni, hogy "békésen"...remélem érted.
Nem tudom miért sajnálom és kínzom magam, ez olyan az agyamnak mint egy vírus a számítógépeknek. Nem esik jól se de rosszul se. Mint egy drog az 1000redik belövés után..csak a saját magam kielégítésére kell...de kell!
Jó hosszú lett..:D
Köszönöm Első, hogy válaszoltál, remélem még fogsz! :D
válasza:Ha működik, akkor csináld folyamatosan. Ne hagyd abba, inkább ez váljon a szokásoddá, mint a magad fizikai bántalmazása.
Én magam is rengeteg ideig voltam bezárkózott. És igazán talán soha nem tudok majd olyan lenni, mint egy teljesen átlagos gyerek. Viszont rájöttem, hogy ha ilyen vagyok, akkor lehetséges, hogy megvédem magam a fájdalmaktól, amiket kaphatok, de a vicces, érdekes, izgalmas pillanatok is kimaradnak az életemből amit szívesen mesélnék majd 40-50 év múlva az unokáimnak. Persze vannak a túlságosan nyitottak, akiknél az egojuknál nincs nagyobb.. ennyire szélsőséges nem akarok lenni. El kell találni a középutat.
Amit még leírtál, én inkább szégyenlősségnek nevezném. De minél több ilyet kell túlélned, hogy később tudj rá megfelelően reagálni rá. Mert ilyen helyzetek mindig elő fognak fordulni az életedben. És ha valami fontos fog múlni rajta, nem futhatsz el előle. Az ilyen helyzetekben, ahogy már említetted legjobb őszintének lenni. A hazugság előbb-utóbb úgy is kiderülne.
Hogy miért teszed ezt magaddal? Ez egyszerű. Amikor én ideges vagyok rágom a számat, más a körmét, megint mások elszívnak egy szál cigit. Te így próbálod levezetni a hirtelen felgyülemlett feszültséget. Ez normális reakció. "Leszokni" sajnos nem fogsz tudni róla. Legalábbis nekem nem sikerült leállnom a szám rágásával. De minden csak elhatározás kérdése.
Egyébként eddig egyáltalán nem tűnik önsajnáltatásnak. Mindenkinek megvannak a kisebb-nagyobb problémái. Egyesek magukba tudják fojtani, másik nem. Te az utóbbi csoportba tartozol.
válasza:Tudjátok, nagyon nehéz nem magamba fordulni! De amennyire csak tudom, nem teszem. Megígérem nektek is, de főleg magamnak.
A csetes dolgot kipróbálom!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!