Ha semmire sem vagyok jó, akkor miért érdemes élnem?

Első válaszoló érzelmi intelligenciája mínusz 50. :/

Szerintem meg igenis van miért élned. Képzeld el azokat, akik pl. értelmi vagy testi fogyatékosok, sérültek. Mit nem adnának azért, ha csak 93%-osra vizsgáznának, vagy minden rendben lenne az értelmükkel, a testükkel, a szervezetükkel. Vagy képzeld el az elhagyott, család nélküli, nevelőintézetben nevelkedőket. Vagy azokat akiket utál a csalájda és verik őket, nem szeretik. Az már egy fantasztikus dolog, ha szerető családod van. Más mit nem adna ezért. Az értékeket és a pozitívumokat lásd meg az életedben. Más sokkal szebb? Biztosan van nálad sokkal rondább is, ebben biztos vagyok. A családod szerintem nem piszkál, hanem a javadat akarja. Törődnek veled, hogy jobban állj ki magadért.

Szóval szerintem nagyon is van miért élned. Süt a nap! Örülj az életnek! :) <3 Minden elképzelhető szépet és jót kívánok neked!

A lényeg: akard hinni, hogy jó vagy. Nem könnyű, de el kell fogadnod, hogy neked is vannak rossz napjaid, te sem vagy mindenben jó - miért nem helyezed előtérbe azt, ami pozitív?

Igenis legyél büszke arra a 93%-ra, még akkor is, ha a többieké is ilyen. Megdolgoztál érte, nem? Ez a fontos. Nem feltétlenül azt jelenti, hogy könnyű volt a vizsga, hanem, hogy a többiek is keményen készültek rá.

Mindenki úgy fog hozzá állni, ahogy te magadhoz és másokhoz. Van egy barátnőm, aki durván utálja magát, nem lehet vele beszélgetni anélkül, hogy minden második mondata valami olyan ne legyen: "én ehhez úgyis szar vagyok" - és igen, ma már azt mondom, hogy valóban szar, amiért ahelyett, hogy megpróbálna változtatni, inkább állandóan panaszkodik.

Hagyd az önsajnálatot, másnak sem könnyebb az élete, mint a tiéd. Az enyém sem az - hidd el, nem szeretnél a helyemben lenni -, de én megpróbálom mindenből a legjobbat kihozni. Ha valami nem sikerül, azt mondom: "én sem vagyok tökéletes, majd legközelebb", ha valami jó, akkor azt: "na ugye, hogy megy ez nekem!".

Ne haragudj, ha kicsit kemény vagyok, de tapasztalatok révén tudom, hogy amikor az ember olyanokat mond, mint te, akkor egyszerűen nem is akar változtatni. Miért nem úgy tetted fel a kérdést: mit tegyek, hogy javuljon a véleményem magamról?"

Mostantól hagyd el azt, hogy te semmire nem vagy jó. Olyan nincs, hogy csak a körülmények miatt sikerül valami, ez már a te képzelgésed és belemagyarázásod. Nálam is vannak szebbek és jobbak, és akkor mi van? Ez nem azt jelenti, hogy értékesebbek is nálam.

Szóval, sok múlik a hozzáálláson. tudod mit? Végy elő egy lapot, és minden este írj fel három olyan jó, és három olyan rossz dolgot, ami a nap folyamán történt veled. Halálian hasznos terápia,de csak a tényleg őszinte vagy magaddal... és tényleg ne haragudj, nem akarlak megbántani, de ne légy akaratgyenge.

Szia,

Ha ennyire szarul érzed magad, akkor vedd fel a kapcsolatot azokkal az illetőkkel, akik segítenek, beszélgetnek veled (például néhány előző segítő hozzászóló), hogy önbizalmat, magabiztosságot adjanak neked, légy optimista, és amit írtál öngy. ilyen ne forduljon meg többet a fejedben.

Én is 20 vagyok, sokat szívtam, de ez tesz erősebbé, hidd el előbb-utóbb Te is ettől leszel erősebb másoktól.

Ha akarsz beszélgetni, akkor írj.

(Ne csinálj hülyeséget!)

Az öngyilkosság nem megoldás. Vagyis megoldás, csak rossz. Azt a 8. tantárgyat majd megcsinálod következő félévben, ezen nem érdemes stresszelni, van aki 10 év alatt végzi el az egyetemet, és még büszke is rá, ehhez képest zseni vagy:D

Ha külsőleg gondod van magaddal, próbálj rajta változtatni, új frizura, vagy új ruhák vagy fogyókúra, nem tudom mit nem szeretsz magadban. Belsőleg meg nem hiszem hogy utálod magad, mindenki a hozzá hasonlókat szereti. Járj el szórakozni a barátaiddal, ha vannak. Esetleg foglald el magad, szerezz hobbit. Tudom ajánlani a focimeccsre járást, teljesen kikapcsol a szurkolás.

Most hullámvölgybe vagy az kristálytisztán látszik.

De ha megbékülsz magaddal akkor meg fogsz békülni a világgal is.Még csak 20-éves vagy.Hidd el be fognak állni a dolgok.Járj el társaságba szórakozz többet kapcsólódj ki.Tele vagy pesszimizmussal,ne csak a dolgok rossz oldalát lásd.Hidd el az élet is olyan egyszer lent,egyszer fent.És a rossz után mindig jó jön.

az öngyilkosság sok embernek megfordul a fejében

mindig is utáltam azt,amikor azt mondják "meghalni és képes lennék élrted"

megkérdezném: és élni??? ahhoz nem elég bátor?

szóval azt hiszem ezt te sem gondolod komolyan.ha magadtól nem megy szerintem keress egy jó szakembert. nem feltétlenül pszichológusra gondolok, kezd el valamerre és meglátod: megkapod az első lökéseket.

engem az sztrológia indított el az önismeret útján. aztán jött a Hellinger családállítás és végül elsodort egy kiváló pszchológus-kineziológus hölgyhöz.

máséfél év alatt ,amióta hozzá járok (mostmár csak hébe-hóba) az életem 180 fokos fordulatot vett. Nem ő oldotta meg helyettem, de egybe tartott,amikor szétesni próbáltam.Néhány alkalom úgy meghozta az önbizalmam, hogy fogtam és kb fél év alatt puccba vágtam az életem, az önbecsülésem, az önképem, a karrierem.

Óránként 4ezer forintért szerintem ez nem sok.

Keress valakit, ha kell kérdezz meg másokat hátha ajánlanak valakit.

Nem szégyen néha segítséget kérni egy kivülállótól....

sok sikert :)