Mit kezdjek az életemmel?

Csak ehhez: "Meglincseljük azokat, akik önző módon csak saját magukal törődnek? Hívjuk meg grillpartira a gyerekgyilkosokat? "

Aki csak magával törődik, az nehezen büntethető jobban annál, amit saját magára rótt ki ezzel. Gyerekgyilkosokkal (és egyéb fura szerzetekkel) találkozni pedig életed minden pillanatának sűrű vakvéletlenjei is kevésnek bizonyulnak nagy valószínűséggel :)

Ezzel persze nem állítom azt, hogy a példáid sántítanának :) Ahogy nézzük. olyan. Mint annyi minden már :)

18:52 vagyok.

"Evidens, hogy vannak negatív emberi tulajdonságaim, ahogy pl Neked is, enélkül nem ember az ember..."

Első nagy tévedés, ugyanis pont attól ember az ember, hogy nincsen benne negatív tulajdonság, amíg pedig van, addig önző, tehát a testével azonosítja magát mint egy állat, hiába hiszi magát embernek.

Kérlek ne haragudj meg, de te elítélő vagy, saját magadat, és a többi embert is elítéled, az első mondatodból kiderül. Én a fordítottját teszem, én tökéletesnek tartok minden egyes embert, de bevallom tévhitben vannak az élet lényegével kapcsolatban, és ezért is vétenek annyi "bűnt".

Nem, nem lincselünk meg senkit sem, de nagyon jó ötlet a grillparti. Képzeld el amikor meghívsz egy gyerekgyilkost, leülsz vele beszélgetni, kérdezősködsz tőle, kedves, odafigyelő vagy vele, érdeklődsz a múltját, és álmait illetően. Szerinted pár óra elteltével mi fog történni?(olyan emberről beszélek, aki nem szellemi fogyatékos, és hirtelen felindulásból ölt embert/gyermeket) Olyan boldogságot fog érezni, amit még előtte soha, akkora lesz az öröme, hogy valaki megérti őt, és nem pedig elítéli egy olyan dologért, amiről ő maga nem tehet, mert azt tanítják az iskolában, hogy az agyunk terméke a tudatunk, és adott vérmérséklettel születünk. Tehát nem vagyunk képesek dönteni arról, kivel, hogyan viselkedünk, hiszen minden a testünktől függ. De akkor miért ítél el a törvényszék egy gyilkost, amikor azt a korábbi események váltották ki belőle? Evvel az erővel a gyilkosoknak a szüleit kellene megbüntetni, hisz az ő gyerekük, mert ők nevelték fel, ha pedig beadták valami nevelőotthonba, akkor szintén, ha esetleg elhaláloztak még a gyermek kiskorában, akkor megint csak a nevelőt kéne elővenni, és így tovább, de nem ezt teszik. Miért? Mert úgy gondolják, hogy mindenki felelős a döntéseiért, mégis azt mondják, hogy a testünk kiváltotta "vágyak" okozzák a bajt. Most akkor mi van?

Minden egyes rossz cselekedet a önzésből(magunk testünkkel való azonosításából) alakul ki. Te is önző vagy, ha csak magaddal törődsz, hiába csak sajnálat.

"Miért vagyok kedves másokkal? Ezen én is elszoktam gondolkozni... konkrét válaszom nincs rá, de RENGETEGSZER eszembe jut, hogy csak azért, mert GYÁVA vagyok bunkónak lenni velük.^^"

Nem az a gyávaság, ha kedves vagy, hanem az amikor a könnyű utat választod(lopás, hazugság, lustaság, bunkóság), ugyanis jónak lenni nehezebb mindig, neked sem megy, ahogyan kiderült az utolsó bekezdésedből, sőt még "büszke" is vagy rá. Tudod miért vagy jó benne? Mert ehhez nem kell "erő", hogy végre hajtsd, ehhez nem kell vér a pucádba, hogy ilyen légy, ehhez semmi sem kell, mindenki képes rá, ehhez nem kell gondolkodás, mint ahogyan egy állat sem gondolkodik. Az ember zsigerből szemét, ahogyan leírtad te is, de tévhitben van, ahogyan leírtam én, akkor jónak lenni könnyebb, vagy rossznak?

Nem az életed üres kedves kérdező, hanem te magad, és azért mert nem akarsz beengedni semmit sem, de akaratlanul is teszed, hiszen velünk válaszolókkal foglalkozol, és ha változást akarsz a világban, ahhoz neked kell változz, ugyanis gondolataid teremtő erejűek, így te éppen a saját "nyomorúságodat" teremtgeted.

Nos körülbelül ennyi a baj veled, ha erre voltál kíváncsi.

Ja! Nem rád olvasni akartam, nekem is vannak azért hibáim, de én tudom az igazságot, így sokkalta könnyebb.

üdv

25/F

Veled csak egy baj van. Az, hogy egy öntelt kis ficsúr vagy, akinek eddigi élete során, semmiért sem kellett megküzdenie.

Ürességet érzel? Nagy dolog. Ez senkit sem érdekel, mert mindenki a saját problémáival van elfoglalva.

Felesleges sajnáltatni magad.

Hülyének nézel itt mindenkit?

Ha tényleg annyira szerencsétlen lennél ahogy leírtad, nem figyelnél arra sem, hogy ilyen választékosan fogalmazz.

Ezt a kérdést is csak azért írtad ki, hogy legyen alkalmad fikázni a válaszolókat.

Kedves kérdező! :)

"Tudom már ki vagy te! Jézus, ugye?"

Figyelmetlen is vagy, és csak felületesen értelmezed azt, amit írok, ugyanis megállapíthattad volna a válaszomból, hogy szerintem mindenki Jézus lehet, ha elengedi a közhitben lévő tanokat, beleértve a kereszténységtől elkezdve minden valláson át, a tudományokig, iskolákban oktatott "materializmusig". :)

"Igen, önző vagyok (negatív tulajdonság). Kérdés: önzőség, ha valaki pl egy weboladon a saját meggyőződéseit "ráerőlteti" másokra? Én tudom, hogy ezt csinálom, de mi a helyzet például veled?"

Ne haragudj te tettél fel kérdést. :P

Különben is, én neked akarok jót, azért írtam, hogy képes vagy megváltozni, de sajnos nem az van a "hitedben" ami képessé tesz erre, én pedig megpróbállak "felébreszteni az álmodból". Ez nem hiszem, hogy önzőség, hiszen nekem hasznom semmi nem származik belőle, nekem biztosan nem lesz "gondom", én csak azt szeretném, ha neked se.

Ha meghalsz azzal mi fog változni szerinted? Úgy gondolod semmivé foszlik a valód? Nehogy azt hidd, nem úgy van ez kitalálva, nem ilyen egyszerű és könnyű az, azért van a sok öngyilkos is, mert azt hiszik. Sajnálom őket, de tudom, hogy ők is meg fogják érteni. Leírtam, hogy nem ilyen könnyű, mint ahogyan elképzelik. Bár, ha te erre vágyódsz, örökre a tied lehet ez a fajta, "lét". Én csak szóltam.

Meghalnál legszívesebben, azt írtad, de akkor ezek szerint van valami baj veled, és tudod is mi az, sőt be is látod. Akkor nem jelent, maga a kérdés kiírása, szükségszerű változást benned? Te változni akarsz, azért érdeklődsz, vagy magadfajtát keresel, kivel vigasztalhatjátok egymást? Együtt könnyebb szenvedni, az tény, de kérlek, ha van mód a "nem szenvedésre", akkor miért nem keressük? A pszichológusok munkája pont erről szól.

Ismered a jó tulajdonságaidat, és teljesen természetes, hogy nem veszed őket figyelembe, ugyanis azok után nincsen lelkiismeret-furdalás, úgymond átsiklasz rajtuk, s mintha nem is lennének, de mégis alkalmazod őket.

A felismerés az nagyon jó dolog. Tudod olyan, mint amikor elromlik a biciklid, neki állsz, és végig nézed aprójával, hol lehet a probléma, amikor pedig megtaláltad, higgadtan és nyugodtan megoldod. Abban különbözünk az állatoktól, hogy mi képesek vagyunk döntést hozni, képesek vagyunk "képeket alkotni" gondolatainkkal, és megformálni azokat, ezt te is tudhatod. De kérlek, akkor ezt miért nem használod? Módodban áll.

"Tudom, hogy letagadtad, de most komolyan: melyik szektában vagy?"

Megint beskatulyázol, és nem figyeltél, de szerinted hazudnék, olyan dolgok kinyilatkoztatás mellet, amiket korábban felvezettem.

Saját erőből, saját magamtól fedeztem fel miről szól a "lét". Pontosabban egy ember segített nekem, de ő már meghalt, még mielőtt én megszülettem, ugyanis megvalósította a célom első fázisát, így az én utamat megkönnyítve. :)

üdv

25/F

üdv, üdv!

Jaj te gyerek, még hogy szélsőségesen spiritiszta én?! te tényleg szívózni jöttél csak ide, bár hiába törődsz tényleg a fogalmazásoddal, de magukkal a fogalmakkal nem vagy tisztában. :D

Veszekedni? Csapd fel a magyar értelmező kéziszótárat, és csekkold a szó jelentését. Veszekedni értelmileg visszamaradottak és kisgyerekek szoktak...

Neked semmi bajod nincs is, csak tévhitben vagy a többi emberrel együtt. Ez nem probléma, csak akadály...:D

De akkor legyen, nem erőszak a "disznótor"! :P

üdv

25/F