Mit tennétek a helyemben?
Nemrég megismerkedtem egy fiúval és nagyon jókat beszélgettünk találkozgattunk is.
Az egyik alkalomnál azt mondta, hogy szeret. Én pedig azt mondtam neki, hogy én nem tudom, hogy szeretem e.
Már előtte is sok mindent megtudtam a hátteréről. És eléggé zárkózott, magányos, depressziós volt. Elég sok mindenkiben kellett csalódnia az életben.
Pár nappal a találkozás után írt msn-en, hogy ő biztos abban, hogy senki nem tudja szeretni és hogy elege van az életből. Én mondtam neki, hogy ez nem igaz és hogy én szeretem, de mint egy barátot, mert aranyos, okos.
Aztán még egyszer beszéltünk és azt mondta, hogy most már teljesen kész van és nem bírja...Kértem, hogy legalább miattam ne tegyen semmi hülyeséget...azt mondta jó és lelépett msn-ről.
Még aznap este öngyilkos lett. Egyszerűen képtelen vagyok ezt feldolgozni...mindig rajta jár az eszem és azon , hogy ez csak is az én hibám lehet...ha azt mondom neki, hogy szeretem akkor nem lesz öngyilkos, akkor még ma is élne...Egész nap a szobában gubbasztok és a suliban sem nagyon beszélgetek senkivel...egyszerűen nincs hozzá erőm, hogy még akár a lehetőséget is megadjam magamnak ahhoz, hogy boldog lehessek.
Szerintem nem érdemlem meg...Anyáék orvoshoz akarnak küldeni...de én nem akarok menni, hiszen mit csinálna? a dolgon úgysem tudna változtatni, hogy miattam ölte meg magát...
válasza:Sajnálom. De ha objektíven nézzük a dolgokat, akkor nem a te hibád, nem te tehetsz erről. Bizonyára sok problémája volt (hogy egyet említsek: valami nem stimmelt nála).
Ilyenkor persze mindenki magát okolja, hogy mit tehetett volna, miért nem vette észre/vette komolyan. A barátok, a család, stb...
De a lényeg az az, hogy nem tudhattad, hogy ez lesz ebből... legfeljebb egy kósza gondolatként átfutott a fejeden, de nem gondoltad komolyan, mert nem tudhattad ezt.
És ha még feláldoztad volna az életedet azért, hogy a nap 24 órájában mellette legyél, akkor is megteszi, ha nagyon akarja. Lehet, hogy akkor meg pont azért, hogy érte ne áldozza fel magát senki...
És ha tudtad volna... AMIT NEM TUDHATTÁL ÉS NEM TEHETTÉL SEMMIT és pont ezért vele lennél, akkor is lehet, hogy megtette volna. Valamiért. Akkor lehet, hogy másért. Viszont téged teljesen leépített volna addig is...
És nem a te hibád, nem te tehetsz róla. És nem miattad történt. Sőt... te voltál talán az, aki fényt vitt az életébe. Biztos, hogy nélküled még kevesebb lett volna az élete.
Egyébként pedig mondok még valamit: egy hülye őrült dolog volt ez tőle. Főleg ilyen fiatalon... de amúgy is őrültség. És szemét dolog is... mindenkivel, aki közel állt hozzá... a barátaival, családjával szemben... mindenkivel jól kib_szott.
Írok még valamit egy e-mail-be... azért, mert azt már nem írnám ide, hátha valaki ráismer a történetre.
válasza:hát ez tényleg elég komoly,de nem a TE HIBÁD!!!
Az életünkből a lehető legtöbbet kell kihozni mert lehet hogy van túlvilág, de nincs rá bizonyíték. A sors egy nagy próba elé állíthatott.-és egy pszichológus sem ártana ebben az időszakban melléd...
válasza: válasza: válasza:20:07
Te idióta barom. Mi az, hogy jobb életbe? A halál után nincs semmi, egyik ismerősömnek leállt a szíve 30másodpercre de újraélesztették, nem látott semmit, azért mert nincs is odaát semmi.
válasza:uristen utolsó...
nem látott semmit az nem azt jelenti hogy nincs is semmi..-.-
ha semmi nincs ő sincs...már bocs de az hogy húúú ö nem látott semmit akor nincs is semmi és kész punktum
mivan ha csak nem emléxik?
Megértem, hogy nem vagy jól! Ez mindenkit megviselt volna!
De szerintem ez tőle nem volt szép dolog! Hogy ekkora terhet tett a válladra. Önző dolog volt.
Nem tehetsz róla. Nem a Te felelősséged. Szerintem a szüleinek, meg akik régebbről ismerték, valahogy rá kellett volna jönniük, hogy mire készül. De ők sem hibásak. De nekik legalább lett volna lehetőségük odafigyelni rá.
17 évesen még kislány vagy. Nem a te feladatod, hogy mások életét megoldd. Ez az ő feladata lett volna, segítséget kellett volna kérnie szakembertől, de legalább a szüleitől.
Szerintem nem baj, ha egy kicsit gubbasztasz, és emészted a dolgokat. Ehhez nekem is idő kellene. Aztán majd megbocsájtasz magadnak, főleg, ha rájössz, hogy nincs miért. Addig is tudom ajánlani a sportot, mert az minden lelki bajra gyógyír, hidd el nekem!!!
Sok lelkierőt kívánok Neked, hogy fel tudd dolgozni minél hamarabb. És ha úgy érzed, hogy egyedül nem megy, akkor mindenképp kérd szakember segítségét! Vagy menj el valami önsegítő körbe, hívj föl egy segélyvonalat, stb.!!!
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!