Belefáradtam ebbe a személyiséghajszolásba, mit tegyek?
Én akkor vagyok a legboldogabb, amikor igazán karakteresen tudok viselkedni, és ezért sokszor szinte úgy viselkedek, mintha egy másik ember bőrébe lennék ( pl. valamilyen hiresség, ismerős, barát, stb. ), olyan személyek akiknek a személyisége megragad engem és én is olyan szeretnék lenni.
És sokszor hihetetlen energiával hatnak rám egyes ember, pl. a tegnap egy vendéglőben ültem egy emberrel, akit kb 60 percig figyeltem, aztán mi elmentünk, de a nap következő részében pont úgy viselkedtem, mint az az ember. Nem is jött, hogy elhigyjem, hogy milyen másképp formálom a szavakat vagy milyen más hangnemben beszélek.
De ez különben nagyon gyakori nálam és ilyenokr olyan, mintha belémbújna az illető személyisége és stilusa.
Csakhogy ez max. 1 napot tart és minden nap más 'személy' vagyok úgymond, ezért sokszor amikor itthon vagyok elgondolkozok azon, hogy valólyában én sosem vagyok megelégedve a személyiségemmel és ezért vagyok mindig más, csak az a baj, hogy ez már kezd nem tőlem függni. Ugyanis én mindent stilussal szeretek csinálni, az iskolába se tudnék úgy elmenni, hogy ne tudjam, hogy aznap 'ki' leszek és miként fogok viselkedni. Ez valakivel még megtörténik ? És az, hogy pl. egy héten belül minden nap különböző személyiségek váltják egymást ? Ez valami mentális betegség ?
válasza: válasza:
válasza:Ez már velem is megtörtént sokszor,az én személyiségem sok ember személyiségéből tevődik össze.Nem direkt viselkedek úgy,mint más emberek,hanem azért,mert én olyan vagyok.Nem hinném,hogy ez akárkinek bajt okozna,vagy ezt akárki észrevenné.Múltkor tiszta olyan volt a hangom,mint az általam egyik nagyon kedvelt személyiségnek.És nem azért,mert azt én jónak találtam,és nem azért,mert szeretek utánozni,hanem azért,mert így jött.És néhány tanárom beszédstílusát is lemásoltam egész akaratlanul(legjobban a magyartanáromét sikerült),egyik barátnőm mondta is,hogy pont olyan stílusban beszélek,mint ő.Persze ehhez mosolygott is,szóval tetszett neki.Vannak szokásaim,amik onnan erednek,hogy másokat megfigyelgettem.Mindet észreveszem még a mai napig,de nem zavar.Most vagyok annak a rögös útnak a közepén,ami közben elfogadom magam olyannak,amilyen vagyok.Sajnos az önbizalomhiány még maradt az útitársam,bármennyire is leakarom koptatni,sajnos nem megy,és ez borzasztóan nyomaszt.
TEDD azt,amit a szíved diktál:
-Viselkedj úgy,akkor,és ahogy te akarod,ne másnak akarj megfelelni!
Ugyan ezt könnyű mondani,de megvalósítani is legalább olyan egyszerű:
1.Tudj nemet mondani,bármikor!:)
2.Ne mások érdekeit nézd,legyél egy picit önző is!:D
3.Nem muszáj mindig azt csinálnod,amit más akar,vagy ami másnak tetszik..:P
Érezd jól magad=)
válasza:15:37 vagyok
Csakhogy ezzel nem sokra mész, maximum a tudat, hogy vannak még ilyen emberek megnyugtatható lehet, de amúgy semmi egyéb.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!