Segítség kéne, hogy ne érezzem magas egy senkinek? (lent)

Hehe bírom ezeket a nem ismerkedem neten dumákat. :D

Élőben is van hely ahol nem ismerkedsz? Pl. villamoson vagy közértben?

És a privátot miért kell ide kiírni?

Na mindegy...

Történtek már neten csodák,úgyhogy ki tudja.

De nem csak a munka van.

Azonkívül nem szoktál eljárni valahova?

Vagy ha esetleg te nyitnál feléjük..

Ne döntsd már el, hol nem ismerkedsz, ha egyszer az a bajod, hogy egyedül vagy.

Ez a munkahelyi dolog, nem lehet szimplán hiba? Miért véled szándékos kiközösítésnek?

A többieket hogy hívták meg?

Mi kör-mail kapunk, hátha még új vagy, és nem vagy a listán?

Vannak barátaid? Vannak céljaid az életben (a párkapcsolaton kívül)? Vannak olyan helyek, ahova szeretnél eljutni? Vannak vágyaid?

Én sem voltam népszerű gyerek, gúnyoltak is, tanárgyerek is voltam, fogszabályzóm volt (egy olyan időszakban, amikor az nem divat volt, csak csúfolódás tárgya, úgy hívták, hogy szájzár...), néztek már levegőnek, de tudod, mit, nem számít. Nekem mindig voltak álmaim és céljaim, és nem csak vágyakoztam, hogy de jó lenne, hanem amit tudok, meg is valósítok. Vannak barátaim, felfigyelnek rám. Miért? Mert nem zárkóztam be, és nem merültem el az önsajnáltatásban, hanem mindig mentem tovább. Gyerekként rengeteget olvastam, most kevesebb időm van rá, de most is olvasok, nagy álmom volt eljutni Velencébe, Rómába, nem jött velem senki, mentem egyedül, út közben összehaverkodtam idegenekkel, volt, akivel csak az útra, volt, aki azon kívül is ismerős maradt, volt, akinek segítettem, volt, aki nekem segített. Ha éppen munkanélküli voltam, rossz érzés volt ugyan mindig, de kerestem a kiutat, képeztem magam. Most 30 évesen van egy stabil munkám amit szeretek, és jó a csapat is, rengeteg élményem, tapasztalatom, és olyan barátaim, akikre tudom, hogy számíthatok, és további céljaim és terveim, és nem esek kétségbe a nehézségektől. Tessék élni...!

18.as

inden ember más,másképp működünk,nem mindenki bírja ezt a terhet,és magábazuhan ,mert valaki lelkileg gyengébb