Szerintetek helyesen tettem?
Szóval a munkahelyemen sokat stresszeltem. A főnökeim példa nélküli módon nagyon rendesek voltak velem,és betegállományba mehettem 1 hónapra.Utána viszont ,mivel nem szűntek meg a szorongásaim, ott hagytam a munkahelyet. Így közös beleegyezéssel felmondtak nekem.
Szóval csak az bánt ebben,hogy meg se próbáltam,hogy hogyan bírnám a munkát. Hanem feladtam.
Érdekes a kérdés ennyi kevés szerintem amit leírtál.
Csak következtetni lehet, hogy a végzett munka miatt stresszeltél.
Szerintem a munka miatti stresszel mindenféleképpen érdemes foglalkozni. Nem pedig feladni a munkahelyet. Ha rendesek a főnökeid veled munka közben, fizetéskor és a munkatársaid is normálisak, az a munkahelyet meg kell tartani. :)
Én most egy év után hagytam ott a munkahelyem. Mert a főnök is és munkatársak között is voltak olyanok akik nem hogy összefogták volna a csapatot, hanem minden elkövettek, hogy egy jó munkanap se legyen. Hát ilyen helyen egy értelmes embernek nem szabad dolgozni. :)
Köszönöm a válaszokat. Igen, a munkahelyen stresszeltem sokat. Megfelelési kényszerem van mindenki felé és ez a munkahelyen jobban előjött és emiatt sokat szorongtam.
Igazából,ahol voltam, több személlyel dolgoztam együtt,és nem lehetett mindenkitől elvárni,hogy kedves legyen felém és néha magamra vettem az apróbb-nagyobb beszólásokat.
Másrészről lassabb voltam,mint ahogy a munkatempó azt diktálta, és féltem,hogy emiatt súrlódások lesznek a későbbiek folyamán.
Egyébként 4 hónapig voltam itt papír szerint-leszámítva másfél hónapot,amikor betegállományban voltam.
Mégis összességében kicsit csalódott vagyok magam miatt,mert úgy érzem nem bizonyítottam be se magam számára se másoknak,hogy többre vagyok képes.
És ez bánt kissé.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!