Helyesen tettem, hogy beszóltam egy munkatársnak, hogy ha a munkaidő végét olyan pontosan tudja akkor rendben van, de akkor a kezdetét is tudja legalább olyan pontosan?

Munkahely. Több olyan munkatárs is van, aki nézi az órát percenként és amikor lejárt a munkaidő úgy elpályázik mint a szél. Egy percet se töltene ott pluszban.

Egyszer megkérdeztem az egyiküket, hogy mi van, hány gyerek rágja otthon a küszöböt, hogy porzik az út utánad ha lejárt a munkaidő? Erre kioktatott, hogy lejárt a munkaidő, miért is maradna akár öt percet is, hiszen itt fizetésért van itt és ha nem fizetik miért is lenne itt?

Erre ledobta az agyam az ékszíjat. Több munkatárs-köztük épp ez aki kioktatott-rugalmasan értelmezi a munkaidő kezdetét. Nekik belefér, hogy 20 perc, fél óra akár többet is késsenek reggel és ha megjönnek akkor csak kényelmesen nem sietve még kávé, még egy- két telefon (szigorúan magánügyben persze…) aztán lassan ha már egy órája ott vannak esetleg el is kezdenek dolgozni.

És egy ilyen ember pofázik nekem hogy lejárt a munkaidő és nem fizetik? Hát megkérdeztem-anyukám és amikor reggel egy órát késel, vajon akkor is így nézed az órádat mint mikor távozol? Vajon akkor is az jár az eszedben hogy ez munkahely ahol az időt fizetik?

Mert ha a távozás idejét ilyen pontosan tudod, akkor az jó, de akkor az érkezés idejét is tudd épp ilyen pontosan!

És ha nem maradsz itt öt percet se, hiszen „azt nem fizetik” akkor oké, de akkor meg szépen számold ki a havi szinten napi átlag fél óra késés az egy hónapban 20x0,5 óra = számold ki és vond le szépen a fizetésedből! Hiszen ha nem fizetik a plusz időt, akkor a mínusz időt se fizessék nemde?

És még örülj hogy megúsznád ennyivel mert ha én lennék a főnök, nem vonogatnék le semmit, egyszerűen kivágnálak mint a fosos macskát, aztán máshol számolgasd a munkaidődet.

Kinek van igaza?