Az én dolgaim mért nem érdekelnek senkit? (bövebben lent)

eh,én is pont igy vagyok vele :S

Mintha csak a saját kérdésemet olvastam volna! UGyanebben a cipőben járok. Mindig meghallgatom a többieket, de amikor én mesélnék valamit, csak bambulnak előre, és mikor befejeztem, válasz nélkül saját magukról beszélnek. Nagyon rossz érzés, de én sem értem miért van ez. :|

Pedig illene viszonozniuk a figyelmességedet és segítségedet ! Sztem nem tudják h mit mondjanak,nem nagyon értenek ilyen dolgokhoz és veled kompenzálják.

azért mert a mai világban csak az Én központúság számít, Én, ÉnÉnÉn...az h meghallgatni, észre venni , odafigyelni másokra ez bizonyos emberek számára elképzelhetetlen. Azért szerencsére léteznek még kedves , rendes emberek akikben van még EMPÁTIA, EGYÜTTÉRZÉS a mások iránt, mindenkit meghallgatnak és tanácsot is adnak, egyszerűen segítenek...de ezt a fajta segítséget nem mindig kapja vissza az ember. ( sőt az esetek többségében biztos h nem , de tisztelet a kivételnek ) A "barátaid " egyszerűen lelkiszemetesládának tartanak. Az igaz barátnő Téged is meghallgat és nem tereli másra a szót , hanem figyel rád. Úgyh azt gondolom inkább kihasználják a segítő és problémamegoldó készségedet ... ne hagyd h kihasználjanak ! Remélem tudtam vmennyit segíteni a kérdés megválaszolásában ! 23/L

velem ugyanez van.

sz*r a helyzet de le kell tudni tojni az embereket. Ha nem teszed maga alá temet ez a sok nyavalya. Hidd el. Én is sokszor vagyok lelki szemetesláda, de csak olyan embereknek akik meg is érdemlik a segítséget és hogy meghallgassák őket. Hiába a segítőkészség, ha egyszerűen magad alatt ásod a gödröt. Tudj szelektálni. Ha nem tudsz elveszel. Válaszd ki azt a kört, aki tényleg meg is érdemli a figyelmedet, segítségedeta többieket tedd egy lazább kapcsolati típusba, és tudj nemet mondani nekik.

A legtöbb ember szunyál, nem kell ezért haragudni rájuk. Igazából úgy élik meg végig, mintha teljesen pillanatnyi, saját (és nem rutinszerű) döntéseken át tennék mindig azt, amit a legjobbnak ítélnek, tehát fogalmuk sincs, hogy az éber szemlélődő a csirkét fedezi fel bennük a mechanikus viselkedésük miatt. Ettől nem kevesebbek, és csak kevesen hajlandóak "megállni egy percre" közülük, sőt, már egyszerű szemlélődő, megfejtő üzemmódba se nagyon váltanak. Teljesen jól megvannak így, és hegyi beszéd jelleggel talán boldogok is, mert nem léptek a tágabb keretek közt szemlélődés egyirányú útjára. Örülj, hogy "ébredezel", örülj, hogy kilátsz az egyszemélyes világ mélyéről, hogy könnyedén veszel fel tetszőleges szemszöget, hogy bárki helyébe képzelheted magadat könnyűszerrel. A fejlődés nem áll meg, a feladatok nem fogynak el. Minden jót :)