Miért vagyok ilyen 'más'?

Én is hasonló voltam pár évvel ezelőtt. Én is 18 vagyok. :)

Rá voltam kényszerülve, és leszoktam róla. Mostanában a beszéd nem okoz problémát, ha elmegyek valahova (ld. bolt, akármi más). Ellenben beszélgetni az emberekkel még mindig nem tudok. Nem tudok mit mondani nekik, mert általában valami teljesen irreleváns és más témába illő tézisen gondolkozom, nem érdekel mit mondanak (kivétel ha olyan dologról beszélnek, ami érdekel, akkor órákon keresztül képes vagyok beszélni), mit gondolnak... Nem szeretem az embereket, mert hülyének tartom őket. Utálom a meglepetéseket (főleg ha az emberekkel "jár"), a változásokat is. Mondjuk én egyáltalán nem aggódok semmin már régóta, úgy vagyok vele hogy leszarom. :D Ehhez párosul egy enyhe letargikus jellem és jövőkép (főleg, ha Magyarországon maradok).

Szerintem normális, hogy ilyen vagy. Valószínűleg van valami oka, de ezt így nem lehet megmondani. Valamilyen szinten visszaszorítható/leküzdhető, de szerintem nem teljesen (talán mindkettőnknek a tudatalattijában van valami emlék/sokk, ami miatt így viszonyulunk az emberekehez(?)). Mindenesetre a helyedben sokat járnék olyan helyekre, ahol muszáj beszélnem, vagy éppen olyan szabadidős elfoglaltságot keresnék, aminek része a beszéd. Én például MAGUS-ozom. :)

A humorérzékeden ne aggódj. Mindenkinek más... nekem túl perverz, fekete, (ön)irónikus, keserű és morbid. :)

Ugyanilyen voltam én is a Te korodban (kisebb eltérésekkel). Hidd el, a magadfajtákat sokkal inkább megbecsülik az emberek, mint a trehány, bulizós ökörnépet (persze nem a trehány, bulizós ökörnép fog megbecsülni). Remek ember vagy és leszel is, ne kallódj el. Ez a kisebbségi komplexus meg majd oldódni fog, főleg az egyetemen, szóval ne aggódj. A másság nem rossz, sőt, egyre inkább érzem azt a mai világban, hogy az átlagos a rossz. Ez sajnos így van, egyszerűen elkeseredek, amikor látom, hogy az emberek hogy viselkednek és miket csinálnak. A mai fiatalság túlnyomó része csak szórakozik meg bandázik, semmit nem kezdenek az életükkel csak vannak, de minek? kérdem én. Bár, mit várjon az ember, amikor a szülök is felelőtlenek. Csak megcsinálják a gyereket (gyerekfejjel) és azt hiszik azért jó szülők, mert mindent megengednek, a mai gyerekek ilyen szennyeken nőnek fel, mint a valóvilág meg miegymás, hát milyen világ lesz itt 10-20 év múlva? Sajnos a családomban is van rá példa. Fogni kéne őket és nem hagyni ezt, ami történik, ez nem jó. Én nem olyan világban akarok élni, ahol az ilyen mentalitású emberek lesznek szülők és adják tovább ezt a romlott utat...

No mindegy, ezzel csak azt akartam mondani, hogy ritkának érzem az olyan embereket, mint amilyen Te is vagy, sajnos. Ezért mondom, hogy a lényegi részed ne változzon, legyél bátrabb, többet érsz, mint az átlag (legalábbis az én szememben), de ne legyél egoista, az a ló másik oldala lenne. Találd meg az egyensúlyt, ne feled el, hogy akármennyit is tanulunk, mindig lesznek nálunk okosabbak és hogy minél többet tudsz, annál inkább belátod, mennyire is kevés az valójában és majd ha eljön az ideje, akkor ezekre az igazi értékekre neveld a gyerekeidet, ne erre a mostani mocsokra, ami a világban történik. Persze ez csak egy tanács, az én szemléletemből.

csak abba hasonlítunk hogy csendesek vagyunk :DDD

én is rühellem a hangom mert olyan vékony nyávogós,mint a plázapic.seknek szokott lenni :DDD

tanulni rühellem a legutóbb németből írtam egy kettes alát most írtam javítót de az még rosszabb lesz :DD

rendmániás se vagyok,sőt,fujj rühellek összepakolni,inkább elmegyek akkor valahova csak azt ne kelljen :D

ismerkedni szeretek főleg fiukkal(nem tom mér) mert tök jól el tudok lenni valakivel akár órákig is :DD

olvasni se szeretek mert attól fáj a fejem és fuuh utálom

enni meg tök olyan hogy egész nap nem tudnék enni semmit ha nem lenne muszáj nem tudom miért de mostanában már saját magamtól tervezem el hogy nem eszek semmit meg nem iszok semmit mert(hülyén fog hangzani)szeretethiányos meg figyelemhiányos vagyok és ha rosszul vagyok akkor figyelnek rám amit imádok..ezért szeretek rosszul lenni...