Éreztétek, hogy nincs értelme semminek és büntetés az élet?

A lényeg, hogy eléggé besokalltam az elmúlt időben. Dióhéjban. 20 éves vagyok és egy épkézláb kapcsolatot sem tudok felmutatni. Nem azért, mert menőzni akarok, hanem mert hiányzik valaki, aki magamért szeret. Most végre megtaláltam életem szerelmét, aki viszont nem érez irántam semmit. Úgy érzem, mintha egy büntetés lenne az élet. Néha a sorsot vagy Istent hibáztatom. Aztán megpróbálok kikeveredni mindenből. Pozitívan hozzáállni, de semmi haszna. Csak mélyebbre süllyedek. Van egy jól kereső állásom, de ott is csak a szívás megy. Próbálok korrekt lenni mindenkivel, nem alkoholizálok, meg nem bántok senkit, próbálok keményen dolgozni és megfelelni, de semmi értelme. Ez csak büntetés. Másoknak nem kell semmit sem csinálniuk és mégis megkapnak mindent. A „haverom” nagyképű és leginkább egy kerti törpére emlékeztet mégis megkapott mindent az élettől. Van egy lány, aki viszont szereti őt. Mindegy. Nem tudom részletesem leírni, majd kifejtem később. Értitek már?