Álomvilágban élek. Mit tegyek?

jó az álomvilágban csak akkor tényleg élj(!) benne ^^

ne aludjXD

csinálj házit pl

Egyrészt szeretnélek megnyugtatni: nem nagyon gáz. Ez nálad a feszültség levezetésének egy formája, és szerintem életkori sajátosság. De persze jól érzed: el lehet ebben rendesen merülni úgy, hogy az ember egyre kevesebb kapcsolatban van az őt körülvevő világgal.

Javaslatom: valamilyen viselkedést megszüntetni nem úgy lehet, hogy "oké, mától nem csinálom tovább", mert helyette ott egy légüres tér. Büntetésként éled meg. Ehelyett kezdj el bármilyen testmozgást, ami neked szimpatikus! Tánc, torna, küzdősport, stb. Lényeg, hogy társaságban leszel, és amellett, hogy találtál egy egészséges stresszlevezetési formát, még az egészségedért is tettél. A szervezet fizikai lefárasztása "boldogsághormont" termel, ezáltal egy csomó pozitív élettani hatása is van (erőnlét javulása, immunrendszer erősödése, terhelhetőség növekedése, stb.) Eleinte lehet, hogy nehezedre fog esni, de ha egyszer elkezded, tűzz ki magad elé egy időbeli célt - mondjuk három hónap -, amíg minden körülmények között heti két-három alkalommal rendszeresen folytatod, utána már abba se tudod hagyni. (Saját tapasztalat :) Hasonlóan voltam vele én is, mint most te.)

Ha pedig ez is megvolt, írd le a kis történeteidet, még közönséged is lesz az interneten bármilyen témában!

Én is ilyen vagyok. :) Mindent nyugodtan, ráérősen, megfontoltan teszek (beleértve akár egy fogmosást is), amivel teljesen kikészítem a környezetemben élőket. De hát ez van, ha az ember folyton álmodozik. Néha elsötétítek a szobámban, és órákig csak fekszem mozdulatlanul. Az agyam persze pörög. Nem kívánok "felébredni".

Írással próbálkoztál már? Az lenne szerintem a neked való.

(Előző vagyok.)

Szóval a testmozgás az ellazulásban is segít, mert ha pl. egy órás intenzív aerobikkal terhelted magad, akkor azt megnézném, hogy még három óra múltán is forgolódsz :)!

Ezen kívül kamaszkorban a sok élettani változás között, ami a szervezetben lezajlik, az alvásközpont is "megbolondul" egy kicsit. Pár év, és ez is elmúlik. Ja, és persze nem az a cél, hogy totál leszokj az álmodozásról, hiszen egészséges mértékben ez nem, hogy nem káros, hanem kifejezetten hasznos. Pl. amikor az eljövendő életedet tervezgeted. Csak utána rá kell állni a gyakorlati megvalósításra!

Én is pont ilyen vagyok! :) Ez ellen nem nagyon tudsz tenni semmit. Nekem legalábbis nem sikerült, mondjuk nem is nagyon próbáltam, mert minek? :)

Régen azt hittem, hogy azért mert magányos vagyok és csak az álmaimban tudok kiteljesedni. De azóta nagyon sokat változtam:

Nem vagyok antiszociális, van párom immár 3 éve, most vannak barátaim és haverjaim is. Eljárok olykor-olykor bulizni és szórakozni, szóval már nem vagyok bezárkózós típus. Ennek ellenére megmaradt ez a szokásom, és már nem is akarok változtatni rajta. Ez már hozzám tartozik, egyedivé tesz.

Arra figyelj csak, hogy ne menjen a való élet rovására. Tehát azért barátkozz és beszélgess, tanulj és élj is. De valamilyen szinten megmarad. Én is ha buszon ülök vagy csak egyedül sétálok haza, nem telik el 10 másodperc és már elképzelem, hogy hogyan folytatnék egy filmet, vagy ha az egyik szereplőt áttenném egy másik filmbe vagy könyvbe, esetleg hozzáadnék még egy szereplőt és így tovább.

és miről álmodozol? ha úgy gondolod nem fontos kiírnod.

ha attól félsz hogy egyedül halsz meg, akkor akiről álmodozol ahoz hasonlót keress. Menj ki a házból , és járj nyitott szemmel.