Nem tudok hasonulni, alkalmazkodni, sodródni az árral, mit tegyek?
Beilleszkedési gondjaim vannak, sok probléma további problémákat szül és ördögi körök tömege áll fenn.
:(
A farkasok is falkában élnek.
Így nem értelek...
Ha ez egy hasonlat, akkor:
a farkasok falkában élnek, tehát az az ember, aki "farkas", arra van "ítélve", hogy alkalmazkodjon a "falka" törvényeihez, vagy egyedül marad, vadászhat egyedül, vagy éhenhal, vagy össze kell verekedjen egy másik falka egyedeivel, ha a területükre téved
Nem az a lényeg, hogy a farkas falkában van-e vagy sem, hanem hogy tud-e egyedül lenni akkor, amikor ez választásra kényszerül.
A juhoknak ezzel szemben nincs választásuk, mert ők mindig birkaszellemben gondolkodnak, ergo a különbség a kettő között az, hogy mindkettőnek a legjobb az, amikor csoportban vannak, viszont amíg az egyik tudja a nehezebb, bizonytalanabb kimenetelű önállóságot választani, addig a másik erre nem képes.
Ugyanez van az embernél is, hogy ideális állapotban az ember megtalálja a helyét a többiek között és már nem lesz egyedül az életében ( bár ezt Rousseau másképpen gondolta ) , viszont ahhoz, hogy ehhez az állapothoz elérjen valaki, nem kell az első adódó alkalomnál megalkudni és elfogadni azt, ami sz*rt sem ér, csak azért, hogy mondhassad azt , hogy valahova tartozol.
Az farkas típusú ember felismeri azt, hogy nem mindig lehet falkában, néha egyedül kell mennie ahhoz, hogy elérjen oda, ahová megérik tartoznia.
Ezért írtam azt is ( amit te félreértelmeztél az imént ) , hogy rövid távon nem kifizetődő önállónak lenni, mert önállónak lenni egyben azt is jelenti, hogy nem tartozol másokhoz, tehát nem könnyű így élni, mert az ember mindig hajlik adott csoport tagjává vállni, ódzkodik a magánytól ( ha keletiek lennénk, ez másképp lenne ) , de felesleges ezt tovább fűznöm, mert ha magadba néznél, akkor megértenél bizonyos dolgokat vagy legalább körvonalazódna az, hogy van értelme mindennek, csak keresni kell és gondolkozni, nem lehet egy 15 éves kamasz felindultságával a fenébe hajítani mindent és azt mondani, hogy teszel a világra, úgysincs kiút a gödörből, s a többi szánalmas duma, míg te vergődsz, addig van aki továbblép és kezdi érteni az életet, de ehhez előbb el kell döntened mi akarsz lenni: vezető vagy követő, valaki vagy senki.
Uralkodni a többiek felett, nem célszerű.
Nem baj az, hogy a dolgokat sokszor másként látod, értelmezed. A másik embernek is megvan a joga ahhoz, hogy a véleményét elmondja. Nem feltétlen kell a másik embert meggyőznőd hogy rosszul látja a dolgokat, te viszont helyesen. Ha így teszel, akkor továbbra is lesznek beilleszkedési problémáid. Inkább hallgasd végig, egy két szóban jelezd, hogy te nem így látod a dolgod, de ne akard meggyőzni a te igazadról.
Ha én x módon látok egy helyzetet, te meg másként nem az a baj, hogy különbözik a véleményünk, hanem az, hogy ha meg akarsz győzni a te igazadról. Tudod hagyni kell az embereket, a másik gondolkodásáért nem te vagy a felelős.
Vagy ha nem mész bele szópárbajba, akkor meg őrlődsz magadban. Amint bent úgy kint. Leveszik mások hogy valami bajod van, ezért is lehetnek gondjaid. Ne vedd fel ennyire, ha másnak más a véleménye.
Pont ez az, hogy én mindenkit végighallgatok, miközben alig szólhatok, és valóban alig is szólok.
Ja, és közben mindenki diagnosztizál, elemez, nem hiszi el, hogy valóban azt érzem, amit, azért, amiért... Szóval mindenki "jobban ismer" - az elvontságom miatt -, mint én magamat....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!