Hogy küzdhetném le?

Először is bocsánat , hogy ebbe a kategóriába irtam , de minél több választ és segitséget szeretnék.Szerintem nálam gátlásosabb , maximalistább ember nincs , akinek ekkora a megfelelési kényszere. Mindenben a legjobbat szeretném nyújtani , még a boltig is 10 percig készülődök . Nem büszkeségből , de mindenki azt mondja , hogy nagyon szép vagyok DEEE egyáltalán nincs önbizalmam. Az arcomon néha pattanások jönnek ki , ilyenkor alapozóval takarom el a hibákat , de mikor nem tökéletesen tiszta az arcom akkor kimondhatatlanul rosszul érzem magam . Tükörbe se akarok nézni , undorodom tőle (pedig nem is feltünő , csak én reagálom túl ) , olyankor az emberek szemébe se akarok nézni , nem beszélgetek senkivel és alig várom , hogy elteljen a suli idő és haza mehessek (szinte bújkálok a suli folyosóján és kézzel takarom az arcom , hogy nehogy valaki észrevegye a bőrhibámat) El se hiszitek milyen szörnyű úgy felkelni minden nap , hogy rettegve nézek a tükörbe, hogy megint csúnya az arcom ? Ellenben mikor tiszta az arcom nagyon jól érzem magam , barátságos és nyilt vagyok másokkal szemben . Tudom SZÖRNYŰ még hallani is ezt a felfogást , de nem tehetek róla. Igy van ez a hajammal is , mikor rosszul áll vagy a ruhákkal. Ha tetszik amit a tükörben látok , jól áll és tetszik is a ruha ami rajtam van akkor egész nap jó kedvem van a suliban . Ha egy kis dolog is nem tökéletes rajtam ( haj, köröm , ruha, smink ) akkor elmegy minden kedvem és alig várom , hogy haza mehessek . Nagyon sokáig készülődöm minden hová , mindenre odafigyelek, próbálok !!!MINDIG!!! a toppon lenni . Nem csak a külsőmmel kapcsolatosan vagyok ilyen , hanem a viselkedésem szempontjából is . Mindenre oda figyelek, hogy szépen beszéljek , civizilizáltan viselkedjek.Egyszóval nagyon ritkán tudom elengedni magam .Nem tudnék ugrálni és vihogni az utcán meg hangosan röhögcsélni mert zavar , hogy más mit gondol rólam . iszonyúan gátlásos vagyok:(