Miért találom olyan nehezen a boldogságot? Az én boldogságom miért nincs jelen ma a világban?

Nyitott vagyok, érdekel a pszichológia is. De tanulni most nem tudnék. Annyi minden fontosabb lett, hogy nem tudnék odafigyelni. Pénzem az van, csak sok a kiadásom. Divatban dolgozom, nem modellkedek.

És igen, a kereslet/kínálat a probléma. De mos tazt hiszem, egy társ kéne, akivel lehet együtt haladni. Vagy csak akihez hazajövök, meg akit meg tudok lepni ajándékokkal.

12, erre a barát kérdésre nem nagyon tudok mit mondani.. Régen, 6-7 éve rengeteg volt, de érett lett a gondolkodásom, és akkor azt láttam, hogy mindenki talál valakit. Így 6-7 éve keresek valakit, mert nem szeretnék úgy a barátaimmal találkozni, hogy azt lássák, hogy még mindig nincs senkim. Nem szeretném, hogy sajnáljanak, ezért nem tartom velük a kapcsolatot.

Beszélgetek emberekkel nap mint nap, de azok csak idegenek.

15, mosolygok én, nagyjából mindenkire..:) Pozitív ember vagyok nagyon, csak tudod... az a típusú ember aki én vagyok, már eléggé kihalt a mai világból. Úgy, mint egy zenei stílus. Persze tudom is hogy hol bukkannak fel hasonlóak, az a néhány, csak engem ez nem tesz boldoggá.

A barátaim kerestek, de nem akarok velük egy újabb éjszakát bulizni, elég volt az 5-6 évig. Társra van szükségem, nem barátokra. A hangulatom a helyzetemtől függ mindig.