Hogyan ne legyek lúzer önbizalomhiányos introvertált senki? 18F

Elég furcsán hangzik ez a kérdés, de sajnos ez a 'problémám'... Egyetemista srác vagyok, van 1-2 barátom, sportolok, nem vagyok csúnya, de mégis azt érzem, amit a kérdésben kiírtam. Tulajdonképpen az az alapja annak a kijelentésnek, hogy lánytól soha nem kaptam 'semmi' pozitívat, volt, akivel barátok voltunk, amíg 'menőbb' srácokat nem ismert meg az egyetemen, és azóta sose keresi a társaságomat. Egy másik lányba pedig beleszerettem, sokat beszélgettünk, megértettük egymást, és még azt hittem, hogy esélyem is van, mert egyszer véletlenszerűen (nem én kérdeztem rá, ő mondta) közölte, hogy amúgy nincs barátja, persze, egy fél hét-héttel később, amikor már fel mertem vállalni az érzéseimet kiderült, hogy végig volt barátja...

Középsulis táncfellépésünkkor is azt kaptam meg -persze más emberek előtt- a partnernőmtől, hogy előtte fél évvel szalagavatón az akkor táncpartnerével sokkal jobb volt keringőzni (pedig nem táncoltam rosszul egyáltalán).

Tudom, hogy az lenne a megoldás, hogy menjek oda lányokhoz, beszélgessek velük, ismerkedjek, de egyszerűen képtelen lennék rá, egyrészt mert szoronganék, másrészt pedig félnék attól a lánytól... Mit kéne tennem, hogy másképpen gondolkozzak, ne érdekeljen, hogy eddig mi történt velem, hogy ne zavarjon az, ha -esetleg- újra lehúzza az önbizalmamat egy lány?

Másfelől az még az is önbizalom romboló, hogy tudom, hogy nem a külsőm a fő problémaforrás, hanem a belsőm valószínűleg, így még rosszabbul érzem magam :(