0 életkedv és 0 sikerlélmény. Mit tegyek?

Szia!

Hát tudod, szinte mindenkinek hasonló az életútja, de végul úgyis kialakul belole valami.

Én sem vagyok jó viszonyban a családommal, azt hiszem utál engem az egész família... Anyámmal élek, de alig van itthon, így szinte egyedul lakom. Barátaim sincsenek, ha néha mégis van valaki akkor mindig nagyot csalódok, újabban már csak jelentéktelen haverok vannak, pedig én mindenkivel próbálok jó lenni, néha túlságosan is. A suliban utálnak, én vagyok az a személy, akin levezetik a mérguket, akit megaláznak. Érzékeny a lelkem, védekezni sem tudok hogyan...

Néha én sem látom a kiutat ebbol az egészbol, van mikor megkérdojelezem, hogy minek élek én egyáltalán? De mégis tudom, hogy van valami oka.

Szerintem ne erolkodj, csak tegyél meg mindent céljaid elérése érdekében! Mindenkinek vannak ilyan korszakai hogy úgy érzi, megbolondul...

Sok szerencsét Neked!

Egy lány.

Háát az utobbi egy évem nekem is ilyen...Kudarc...kudarc hátán.És az ember még elviselhetőnek találná a kudarcokat,ha aztán kompenzálná valamennyi sikerélmény is...

Na de az nálam is elmaradt.Csak az a baj,ha nincs életkedved,és úgy gondolod,h minden rossz,és csak rossz történhet,akkor még több rossz is fog jönni.Ez ilyen rossz dolog,az ember bevonzza azt amitől fél,és még több negativ dolgot az életébe.

Az élet sajna ilyen ,egyszer fenn,egyszer lenn.A baj pedig mindig csőstül jön.

Neked is azt tudom tanácsolni,mint magamnak.Pozitiv gondolatok,próbáld elterelni a figyelmed olyannal amit szeretsz és élvezel.Próbálj ne gondolni a rosszra,amennyire tudod hagyd figyelmen kivül.És persze kell hozzá egy rakás lelki erő.Tökéletes úgyse lesz soha,de jobb idővel 100% ,hogy lesz! =)

nem érdemes elfordulni az emberektől, persze ha szerzetes akar lenni vki... az emberek azokat az embereket szeretik akik magabiztosak, lazák és viccesek. Ezt nem nehéz elérni, de magadban kell kezdeni. Amíg azon görcsöl az ember hogy milyen sz.r az élete, az is marad.

Őrültségeket kell csinálni ami felszabadít ahhoz hogy másképp tudj gondolkodni, és ha már másképp gondolkodsz, le tudod sz.rni a többi ember véleményét, és ha már lesesz.rod őket, na akkor már magabiztos és laza ember leszel aki tetszik nekik... mert ők is szabadságra vágynak

hogy is kezd: pl. idegeneknek (akiket feltehetően sosem látsz többet, így nem fogsz annyira parázni) mond meg a véleményed, az őszintét. szólj be nekik esetleg (ha még sosem csináltál ilyet), persze nem kell kötözködni, csak hogy érezd a szabadságot, hogy megteheted. Néha legyél elképesztően kedves és udvarias, olyan mint még soha... Mintha filmszerepeket játszanál, felveszel egy karaktert és úgy mászkálsz a városban, szórakozóhelyen és ismerkedsz, ilyesmi.

Egyrészt vicces lesz elsőre, másrészt sokat fog változni a személyiséged, rájöhetsz hogy mi vagy te és mi az ami abszolút távol áll tőled, segít behatárolni magad, és esetleg még új barátokra is szert teszel.

Ha pedig nem akarsz csalódni bennük, sose függj tőlük, ne érezd azt hogy ha ők nem lennének, olyan egyedül lennél...

Szerintem még mindig az a csaj a gond keres egy másikat probálkoz és ha néha becsuszik a gigszer gondolj arra hogy

legalább probálkozol nem ugy mint sok otthon ülő lusta barom. Ezzerszel többet érsz mert van merszed probálkozni.

Nem lehet, hogy rossz helyre tetted a mércét? Túl magasra önmagad számára és így persze, hogy folyton levered. Nem a megfelelő ideálhoz viszonyítod magadat.

Csak tippelek.