Ha a körülöttem lévőknek sok az életkedvük, akkor nekem kevés, viszont ha nekik kevés, nekem sok, hogy is van ez?

annyira rosszul érint ,ha a körülöttem lévők röhögcsélnek, miközbe nekem nincs senkim suliba akivel nevetgélhetnék, néha vannak témák természetesen, de nem jellemző rám ,hogy beleillenék egy tipikus társaságba..hanem "fűvel-fával" beszélgetek..ami szóba jön , kondizás, tanulás,ivászat

dögunalmas témák, nem is lehet naphosszat beszélgetni

sulin kívül van 2 személy akit barátomnak tartok ,többi haver. ezen 2 személlyel havi 1-2x találkozom..akkor jó kedvem van .máskor sz.r

és rájöttem ,hogy na nem is teljes mértékben, de sokban tehetek arról(a személyiségem olyan) ,hogy ez kialakult, ez az életuntság.. már elkezdtem könyveket olvasgatni a témában..folyamatosan keresem az alkalmakat ,hogy újabb társaságokba mehessek ,de eddig még nem találtam meg az igazit.. tutkóra bennem van a hiba..a gátlásosság, nehezen nyílok meg az emberek felé(a korábbi rossz tapasztalatok miatt)

..úgyérzem változok valamit azzal ,hogy tudatosan teszem azt, de sokszor mintha mégis valami visszatartana..

hogyan tovább? köszönöm

18f