Ez nálam igénytelenség lenne? Vagy ez csak a neveltetésen múlik?

18 éves srác vagyok. arra figyeltem fel ami a "fiatalokkal" tőlem néhány évvel fiatalabakkal megy. hogymondjam, ez a világfájdalmuk meg a negatív hozzáállásuk a dolgokhoz nagyon zavaró. nem, nem felnőtteskedni akarok, sokszor elég gyerekesen viselkedem magam is, de akkor sem megyek el ilyen negatív irányba. és ahogy visszaemlékszem régebben sem..hogy mondjam szóval nem akartam öngyilkos lenni, meg nem agyaltam olyan veszett sokat a rossz dolgokon. szivattak az iskolában sírtam én még tavaly is volt olyan, de sosem volt az bennem hogy ezt én nem bírom, meg akarom ölni magam, nem látok kiutat. mindig így elviseltem és elviselem a rossz dolgokat. olvastam itt olyan kérdést 17éves sráctól aki már járt sulipszichológusnál meg kineziológusnál de nem tudja feldolgozni hogy ilyen ez a világ..hát én ezer meg egy helyre mehettem volna, mégis eltűrtem nagyon sokmindent. mégsem látom szarabbnak a világot. pedig összességében negatív a hozzáállásom de elviselem, pedig most is vannak dolgok (gyakorlati munkahely, ottani szivatások) ezer alkalom lett volna hogy kikészüljek. ezen gondolkodtam el hogy talán a neveltetés ami miatt ezeket így elviselem? nekem idősebbek a szüleim mint az átlagnak, már 55 mindketten. csak szakmunkások, mint én is leszek (remélem) van aki szerint ők neveltek ilyenre. vagy a személyiségem lenne "erős"? azt sem hiszem mert nagyon nem sír nyilvánosan egy srác ha nagyon elege van, tudom. írják itt a néhány évvel fiatalabbak, álmodoznak hogy jajj külföld, Amerika, így-úgy akarnak élni, nem sok hasznát látom az álmodozásnak ha valóban komolyan gondolják nem? én a sorsra bízom hogy alakul még a jövőm, rég rájöttem hogy felesleges keretek közé szorítani mert ez nálam általában egy erős kicsapásban végződik. szóval folydogálni hagyom az életem, nem áll meg, valahová kilyukadok úgyis. de próbálom úgy alakítani hogy minél jobb legyen, mégsem álmodozom elérhetetlen dolgokról. ez csak igénytelenség lenne ami az anyagi hátterünkkel köthető össze , vagy csak később gondolom máshogy a dolgokat? nem tudom hisz mindjárt 19 leszek. változik az ember de amint írtam is, nagyon meglepődöm néha a csak kicsivel fiatalabbakon is .