Lesz valaha "hivatásom"?

Most családi kényszerből tanulok valamit, amit majdhogynem gyűlölök + kitörölhetem majd vele. Mondjuk én magam is egyetemre akartam menni, mert lelkesen tanulok, és szeretek is. Gimiben minden tárgyból megvoltak a kedvenc részeim, mindegyiket értékesnek tartottam... Így vállaltam egy szakot, nem tudtam, hogy így fog elsülni.

Sok érdeklődési köröm, hobbim van, csakhogy ezek változóak, csaponganak. Van, hogy ami 4 évig megszállottságom, soha többé nem fog érdekelni. Jobb esetben megmarad, mint gyenge érdeklődési kör.

Van esély rá, hogy egyszer lesz valami, amire azt mondom, hogy igen, ezt akarom csinálni, ezen keresztül akarok hozzátenni a világhoz, segíteni az emberiséget/embereket? És kitartó lesz, legalább 10 évig (nem akarok ide-oda csapongani a szakmák között)?

Vagy majd diákmunka vagy diploma utáni akármilyen meló során tapasztalok eleget, és ki fog alakulni, hogy mit szeretnék?

Vagy el fogom fogadni, ami jön, "megszeretem", és a hivatásaim a hobbijaimon keresztül fognak megnyilvánulni?

Aki ugyanígy indult el, hogy érdeklődő, regények helyett tudományos/műszaki dolgokat olvasgat, szeret tanulni, a jó jegyekre törekszik; de a hivatását nem találta... Az leírná a történetét?