Miért kevés a pénzed?

…az emberek tudatos elméjében jószerivel egyéb nincs, mint képzelgés meg téveszme; nem annyira azért, mintha az emberek képtelenek volnának fölismerni az igazságot, mint inkább a társadalom működése folytán. Az emberi történelmet (néhány primitív társadalom kivételével) nagyrészt az jellemzi, hogy egy törpe kisebbség az uralma alá veti és kiszipolyozza embertársai többségét. Ennek érdekében a kisebbség rendszerint erőszakot alkalmaz; de az erőszak nem elég. Hosszú távon a többségnek a saját jószántából el kell fogadnia, hogy kizsákmányolják, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a feje tele van mindenféle hazugsággal és koholmánnyal, ami igazolást és magyarázatot ad rá, hogy miért fogadja el a kisebbség uralmát. Ez azonban nem az egyetlen oka annak, hogy amit az emberek önmagukról, egymásról, a társadalomról stb. tudnak, az javarészt merő fikció. Történeti fejlődése során minden társadalmat utolér az a szükséglet, hogy fennmaradjon abban a sajátos formában, amelyben kifejlődött, és e fennmaradás többnyire együtt jár azzal, hogy szem elől tévesztik a mindenki számára közös tágabb emberi célokat. A társadalmi és az egyetemes cél közti ellentmondás vezet aztán (társadalmi léptékben) mindenféle képzelgések és illúziók kiagyalásához, amelyeknek az a szerepük, hogy eltagadják és racionalizálják az emberiség, illetve az adott társadalom céljai közti kettősséget. …De a társadalom nemcsak úgy hat ránk, hogy fikciókkal tömi tele a tudatunkat, hanem úgy is, hogy megakadályozza a valóság tudomásul vételét. …Valamennyi társadalom kifejleszt az életvitelével, a kapcsolatok, az érzés, az érzékelés módjával egy kategória-rendszert, amely meghatározza a tudatosság formáit. Ez a rendszer, mondhatni, úgy működik, mint egy társadalmilag kondicionált szűrő; a tapasztalat csak akkor jut be a tudatba, ha át tud hatolni ezen a szűrőn.

Erich Fromm – Daisetz Teitaro Suzuki: Zen-buddhizmus és pszichoanalízis