Kamasz fiúk! Hogyan tudtátok elfogadni önmagatokat, ha valami súlyosabb testi hibátok van, amit nem lehet műtéttel sem korrigálni? 16/F
Sajnos van jó pár olyan testi hibám, melyeket semmiféle műtéttel nem lehet kijavítani, kamasz korban ez maga a pokol. Nagyon nem tudom magam elfogadni. :(
Előre is köszönöm a válaszokat!
Igyekszem minél jobban teljesíteni, a rossz időszakom után, melynek mélypontja március-június között volt - ezt nem akarom újra átélni.
Ugyanakkor időnként érzem, hogy vissza-vissza esek, s akkor ha rövid ideig is, mégis jelen van az az érzés, amit akkoriban tapasztaltam.
Sokszor előfordult a rossz időszakom során, hogy nem bírtam magamra sem nézni, máskor képes voltam tükörben ruha nélkül nézegetni magam akár hosszú percekig is, s ez váltakozott....
Végül a nyáron eljutottam oda - ahogy előző hsz-ben leírtam - hogy elmentem pszichológushoz, sokat bicikliztem, elmentem strandra.
A nyár folyamán összesen 650km-t bringáztam, 33 nap alatt.
Akkor bizony érezhetően jobban voltam, a lelkem mindig megkönnyebbült utána.
Az iskolát már jó kedvvel kezdtem, s vártam, mert ott végre nem egyedül voltam, hanem sok ember között, s olyan társaságban, mely teljesen el tudja velem feledtetni testi hibáimat.
Féltem viszont attól, hogy esetleg amíg jó idő van, sokan lesznek majd rövid nadrágban, stb. - melyek a problémáimra emlékeztetnek majd. Ezen is túlestem, volt 1 hét, amikor megakadt a szemem a rövidnadrágos embereken, de aztán ez is feledésbe merült.
Azóta nagyjából jól vagyok, egy-két kisebb nagyobb visszaeséssel, és igyekszem minél kevesebbet foglalkozni ezzel. Ma megérkeztek az idei osztályképek, melyen a tavalyival ellentétben meg vagyok elégedve első látásra.
Persze van amivel hadilábon állok, de azzal majd talán elég lesz később foglalkoznom, pillanatnyilag nem akarom magam terhelni.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, a sok segítséget, a biztatást! :) ( Természetesen ettől függetlenül várom további észrevételeiteket, tanácsaitokat!)
Nagyon örülök!!!
Annak, hogy
- jársz pszichológushoz (ezzel tartozol magadnak, hosszú munka az önelfogadásig, önszeretetig, önismeretig eljutni, de ha valami megéri, akkor ez!!!)
- biciklizel, mozogsz
- teszel magadért!!! EZ a felnőtt, aki nem áldozat, hanem tesz magáért, és tud segítséget is kérni.
Csak így tovább!
(Csak biztatásképp: én 10 év pszichológushoz járással, 9 év csoportos önismereti munkával vagyok most a sok problémás területem közül az utolsónál és legnehezebbnél, amiben most áttörést értem el... Senkivel nem cserélném el ezt a tíz évet! Rengeteg szenvedés, nagyon nehéz munka, de EZ az enyém, az ÉN életem, és most már őszintén azt tudom mondani, hogy SZERETEM AZ ÉLETEMET!!!)
MINDEN JÓT kívánok Neked, tedd magad boldoggá, hajrá, az Isten szeret! :)
Múltkor beszéltem a problémámról osztályfőnöknek, mert akkoriban ismét egy gyorsabb, átmeneti rosszabb időszakom volt, és úgy éreztem, muszáj valakivel megosztanom a problémámat. Nagyon jól esett, így egy időre könnyű volt a lelkem, hanem most az ünnepekre ismét elfogott a rossz kedv, s életem legrosszabb, legérzelemmentesebb karácsonya lett így, lelkileg, illetve az egész téli szünetem nagyon problémás.
Sokszor megakad a szemem a fiúkon, akik úgy öltöznek ahogy akarnak, jól néznek ki, hogy nekik milyen könnyű. Néha üvölteni tudnék a fájdalomtól, míg máskor jó kedvem van, de most a szünet alatt egyhuzamban végig rossz a hangulatom, s ugyanaz jár a fejemben. Állandó "miértek", kérdések vannak a fejemben, melyek már a korábbi, rossz időszakomban is előjöttek.
Bár tudom, hogy akkor mi, s hogyan történt, s most is ugyanaz volna a teendő, elkeserít az is, hogy ez a lelki problémám időről-időre felüti a fejét, s ismét hosszabb ideje nem vagyok boldog.
Megelégedve külsőleg sosem leszek magammal, viszont vannak pillanataim, mikor egy árnyalatnyival jobb véleménnyel vagyok magamról.
Mégis, mikor a fiú osztálytársaim láttam átöltözni régebben tesi óra előtt, - s az a kép megmaradt bennem - elfogott egyfajta undor magamtól, hogy hogy nézhetek én így ki. Nem vagyok nagy izmokra, sem nagy erőre, csak normális testre. Persze, lehet hogy ez csak most zavar, a kamaszkorban, s felnőttkorban kevésbé fog majd zavarni, ugyanakkor az biztos, hogy olyan testem, amire vágyok, sosem lesz.
Mindannyian hordozzuk a magunk keresztjét, ami az életfeladatunk: mit hozunk ki belőle?
Tégy magadért, a lelkedért, a békédért.
"Sokszor megakad a szemem a fiúkon, akik úgy öltöznek ahogy akarnak, jól néznek ki, hogy nekik milyen könnyű."
Így van. Az élet igazságtalan. Elnézést kérek mindenkitől, de a válaszok többsége nem sokat ér. Az elején volt egy nagyon jó válasz, mi szerint a sok lelkesítő videóban szereplő embereket körbe veszik szeretettel, ami ha nincs meg, ugyanúgy nyomorultul fogod érezni magad. Hiába nincs xy-nak karja-lába és boldog, azért boldog, mert x100 ember előtt beszél, társadalmi/közösségi pozíciója van, megbecsülése. A kérdezőnek meg nincs. Előadásokat lelkesítő beszéddel meg nem sok mindenki tud tenni.
"Nem vagyok nagy izmokra, sem nagy erőre, csak normális testre."
Szerintem ezt érjük.
Az egésznek a lényege talán ott van, hogy el kell fogadni valamit. Nem csak magad, mert ezt te is tudod, mert minden 3. ember ezt mondja, hanem azt, hogy az élet alapvetően sz*r. Tök mindegy, hogy boldog emberek mennyire mondják neked mosolyogva, hogy milyen jó az élet, persze, nekik jó. Ez az egész üres képmutatás, amit az emberek 95% csinál, nem fog hasznodra válni.
Azon is fölösleges rugózni, hogy mit hogyan műts meg, meg mit hogyan tornázz ki. Ezt magad is tudod, ezt nekünk kár írni és szerintem nem is erre vagy kíváncsi.
Na de mit lehet tenni? Elfogadni, hogy modell csajod nem lesz. Normális dolgok ritkán fognak történni veled, de szerencsére elég sok ember van, aki szeretetre vágyik. Nem lesz ez kompromisszum nélkül, ezt el kell fogadni. De számos olyan dolog van, amit viszont teljes értékű emberként tudsz művelni. Hogy mit? Az élsporton és a csajozáson kívül szinte mindent. Ha művészi vénád van, akkor azt. Ha műszaki, akkor azt. Ha tudományos, akkor azt. Ha szociális, akkor azt. Ugyanis ezekhez nem szükséges tökéletes test. Ami fölött viszont hatalmad van, az az, hogy jó ember legyél: értékes kapcsolatokat a lelkeddel ápolsz és nem a testeddel. Márpedig az ember akkor boldog első sorban, ha ez utóbbiak rendben vannak. Nyilván, jó lenne a többi is, de "a nap végén" (ez egy mondás), végül a lényeg megmarad. Nem lesz könnyű, nem lesz mindig vidám, de hidd el, végül működni fog.
Akkor röviden. 32 éves vagyok, 3 évesen lerabolta az izmaimat valami betegség. Az orvosok nem tudták diagnosztizálni, az biztosa, hogy nem genetikai. 8 évesen tolókocsiba vártam. Ehelyett biciklizem, ha kicsit furán is, de járok, bulizok, sikeres vagyok a munkámban, nagyon sokan szeretnek, és barátnőm is volt. És most is intenzíven ismerkedem valakivel, aki történetesen bomba csaj.
Azért úristen mennyi baromságot hordanak össze itt sokan. Akkor rögtön polgárpukkasztással kezdek. Lehet modell barátnőd. :) És akkor most kapsz tőlem egy olyan boost-ot, amit egy életre megjegyzel.
Nem lesz modell csajod soha: ezt írják neked sokan. Tudod miért? Mert saját hiedelmeik, meggyőződéseik, előítéleteik fogja. Kizárólag saját szemükön keresztül képesek szemlélni a világot. Úgy gondolják, hogy mindenki úgy látja a világot, mint ők. Ez nagyon sok ember hibája. Eleve szerencsés vagy, hogy férfinak születtél mert a nők és a férfiak másképp látják a világot. A férfiak durván a külsőre mennek rá, egy nőnél pedig ha bátor vagy és lebontod az első néhány pillanatban, találkozásnál benne lévő félelmeket, téged fog meglátni. Mert a nőket nem az izommal fogod meg. Szerinted miért van az, hogy izomgyurkák nem bírnak megfogni egy csajt sem? Azért mert a nők hamar rájönnek, hogy az a másik lelkileg kong, és dobják őket.
Egy dolgot azért én is leszögezek: nem lesz annyi kalandod mint ezeknek a jó testű srácoknak. De azért azt se gondold, hogy mindenki végigkalandozza az életét. Dehogy, csak a többség csendben marad. Kérkedni az kérkedik, akiknek egy évben megvan 10 csaj. :) Szóval ezt jó lesz ha elfogadod. Mert az elérhetetlen vágyak azok, amelyek megölik az ember lelkét. És miért? Mert ami elérhetetlen, azt felnagyítod magadban, megnő az értéke magadban és egyre jobban fogsz rá vágyni. Na ezt kell elfelejteni., Ezért van pl az, hogy egy elérhetetlen szerelem miatt kb megbabonázódnak az emberek. Már nem is az ember érdekli őket, hanem az elérhetetlen szerelembe szerelmesek.
Amit még el kell tudnod fogadnod: lesznek csalódásaid. Fogja neked csaj azt mondani, hogy „úristen hogy képzeled, hogy egyáltalán megszólítasz”. Ezt meg kell tanulnod kezelni, különben azt fogod érezni, hogy te kevés vagy a nőkhöz. És ez hülyeség, de ez csak gyakorlattal tudod kigyomlálni magadból. Azt gondolod, hogy egészséges srácok nem kapnak visszautasításokat? :) Annyi a különbség, hogy a beteg ember azonnal a saját hiányára vezeti le azt, hogy miért utasítják el. És ez reflex lesz, ami hatalmas károkat tud okozni.
Én is megéltem, azért tudok neked sok hasznosat mondani. Én egy 11 éves kapcsolatban voltam 1,5 évvel ezelőttig, és nagyon sokat tettem azért, hogy ne olyan legyek, mint az előttem valahol író srác, aki 30 éves, és nincs élete.
Egy dolgot tudj: ha az élet valahol elvesz tőled, azt máshol visszakapod. Én pl a személyiségemmel, a dumámmal hódítok. Az emberek szeretnek, mert egyszerűen rohadt jól érzik magukat mellettem. És mesélek egy számodra durvát: most is ismerkedem egy lánnyal, aki a bomba nő kategória belül is, kívül is. 1,5 éve tart, és nem mer tovább lépni, és pár napja kiderül ,hogy azért mert, hogy mit szólnak mások. Ugye itt szokott jönni az a baromság, hogy aki így gondolkodik az felszínes, és nem hozzád való! BAROMSÁG. Ez csak gyenge magyarázkodás, és sokszor az aki ezt írja az sem kezdene veled. Ez a reakció teljesen természetes, ezért a következő amit fogadj meg. Nem lesz olyan kapcsolatod, ahol azonnal megjelenik a meglátni és megszeretni érzés. De az idő neked dolgozik, ahogy nekem is. :) Az említett hölgy napról-napra több jelet ad arra, hogy keményen dolgozik a tudat alattija, és elkezdett vonzódni hozzám, de még maga előtt sem meri beismerni. :) Ez egy ilyen játék, de ha a végén mégis nyerne a félelem, akkor sem zuhanok össze. Nyilván nem esik jól, és kéne idő feldolgozni, de ezek a csalódások kellenek. Minden nem közelebb visz az igenhez.
Szóval az élet ahol elvesz, ott máshol ad vissza: neked ezt kell kihasználnod. Építs fel egy brutál jó életet. Önbizalommal teli srác legyél, az emberek közül mindig kitűnik az akinek van önbizalma. Mert az emberek 90%-ának semennyi sincs. Keresd meg azt a munkát, elfoglaltságot, amelyben jól érzed magad. Képezd magad és sose feledd, valójában az, hogy milyen a lábad, mellkasod nem befolyásolja azt, hogy mit észlelsz a világból. Az eperfagyi neked is eperfagyi. A napsütés neked is napsütés. A kommunikáció neked is kommunikáció. A saját vágyaid az elérhetetlen irányában, belső félelmeid azok, amelyek beárnyékolják az életedet és nem a fizikai állapotod.
A mostban élj, felejtsd el a múltat és a jövőt: folyamatosan gátolod magad azzal, hogy azon merengsz, hogy hogyan legyél az átlaghoz jobban hasonlító. Rengeteg felesleges energiát pazarolsz el erre, amely megöli a jelenedet. Olyanba raksz energiát, amelynek a végén csak vesztesként távozhatsz. Vedd el a fókuszt a hiányosságaidról, és koncentrálj arra, ami jó benne. Szted másnak nincs hiánya? Maximum nem látszik, de az nem azt jelenti, hogy nincs, vagy kevésbé gáz. Sőt, tapasztalat alapján a mentálisan retardáltság sokkal nagyobb baj. :)
Szóval amit én mondani tudok neked az ez. Fedezd fel az életet. Nézz magadra másképp, mert akkor cvsodák fognak történni veled. Ha te magadat nem tudod elfogadni, hogy várod el, hogy más elfogadjon. És nem, már hallom mit mondasz…nem akkor fogadod el magad ha mások elfogadnak. Ez mindig fordítva történik. Azaz nem mondok igazat, mert az emberek többségének az önbizalma a külső visszajelzésekre épül, azoké is akiket te csodálsz, és akik iránt irigykedsz, hogy nekik miért adatik meg. Na a többségüknek nem adatott meg, csak nem omlanak össze, mert a külső megerősítések életben tartják őket. Te magadtól legyél erős. Igen, vegyél példát rólam, és ne hagyd, hogy más emberek hiedelmei korlátozzanak. Nagyon sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!