Üresnek érzem az életem, üresnek érzem magamat, talán nem érdemlem meg az életet, talán meg kellene halnom, nem tudom mit tegyek?
Magányos vagyok, és félek mindentől, bár családom van, párom nincs. Közel a harminchoz férfiként egyre jobban egyedül érzem magam, és a munkámba fásultam, ami ráadásul nem is hoz sokat a konyhára. A körülményeim jók, van mit enni van fedél a fejem felett, mégis hiányzik egy társ, és hiányoznak az ember i kapcsolatok. Úgy érzem képtelen vagyok a boldogságra, és a hosszabb távú örömre. Nem tudok felhőtlenül gondolni a jelenemre a múltam ra és a jövőmre. Világvége hangulatom van kétnaponta pedig nem hiszek a 2012-es jóslatban sem meg semmi ilyenben. Úgy érzem a társadalom nem fogad be és én nem akarom, hogy a társadalom befogadjon, elemnek érzem magam egy távirányítós autóba és nem érzem a szabadságot. Úgy érzem megöl a társadalom és a civilizáció, és megmérgez az anyagis világ, és az anyagias társadalom, az önző embrerek és az állanrdó reménytelenség és kilátástalanság. Lelkileg összetörtnek érzem magam, és félek mindentől és mindenkitől de legfőképpen magamatól! Legszívesebben eleludnák és soha nem ébrednék fel többet ebben a világban.
Tudom hogy velem lehet a baj, de mégis mi, és mihez kezdhetnék ilyen állapotban, és mi motiváljon a jüvőre nézve mikor nem érzem, hogy bármi jó is várna rám! :(
Pszichológusból nem kérek, és sajnálkozásból sem, köszönöm ha valaki értelmesen próbál majd hozzászólni, de mivel ezt én érzem, csak az tud esetleg érdemben véleményt írni erre aki hasonló cipőben jár vagy hasonló érzésekkel el és fekszik minden nap mint én!
Hiányzik egy hasonló korú baráti társaság, ahol nem érdekkapcsolatok vannak, hanem mert jó együtt lenni más, valamiben hasonlító, jóindulatú emberekkel?
Szerintem ebben igencsak hiány van manapság.
Talán egy természetjáró társaság megfelelő lenne? Mit szólnál egy ilyenhez? Vagy valami más alapján szerveződő társaság? Mi alapján?
11: igazából szerintem teljesen mindegy mi a lapján, csak olyan legyen akik tényleg összetartanak, és ennek én is része lehetek, adhatok bele, de kaphatok is belőle.
Voltak haveri köreim mindig, de mind felbomlottak, és csak ideig óráig voltak meg és annyira mély kapcsolatok sosem voltak ott sem, csak felszínesek. Nem mondom, hogy azok rossz emberek voltak, csak nem volt elég nagy az összetartó erő, és nem voltunk elég fontosak egymásnak ezek szerint, vagy nem tartósan, vagy volt mindenkinek másik társasága ami összetartóbb volt és az maradt amelyikbe én is voltam az meg megszűnt. Sokszor iskolás évek vége miatt, egyik suliban végeztünk szétszéledtünk, másik helyen megint volt egy klikk, megint végeztünk megint ment mindenki másfele, és így tovább. Ha költözések is voltak egyeseknél akkor meg pláne.
Azt gondolom, hogy ha nincs egy gyermekkortól felépített rendes baráti társaság akiknek rengeteg élményük van egymással, és sok időt töltöttek együtt és már régóta, akkor egy ad-hoc később létrejövő baráti kör már nem biztos, hogy ugyanolyan minőségű lesz mint egy gyermekkortól fenntartott másik. Most sokkal nehezebb lenne egy komoly baráti kör része lenni, legalábbis itt ahol én lakom eléggé széthúzóak az emberek, és nagyon maguknak valók és önzőek, ráadásul nagyon megvan a megkülönböztetés is, nem faji szinten gondolom, hanem úgy értve, hogy sokan sznob módon viselkednek és élnek, és különbséget tesznak ember és ember között, a munkája/munkahelye/keresete vagy a családi háttere alapján, de az öltözködése, a stílusa vagy a lakhelye alapján is, itt nagyon jellemző ez. Én a nyugati határszélen élek, és pontosan annyi hátránya van ennek mint előnye, bár a szomszédos ország jó kereseti lehetőséget nyújt egyeseknek, ezzel együtt az egójuk is magasabbra kerül és elindul a fent már leírt viselkedés és sznobizmus, és széthúzás, anyagiakon alapuló rétegződés vagy klikkesedés.
Lehetséges, hogy az ország más területein közvetlenebbek és barátkozóbbak az emberek, itt nem mondhatnám, hogy ez lenne jellemző.
válasza:Megtudlak érteni tényleg egy anyagias igazságtalan mocsok világban élünk. Rabszolgák vagyunk mind, ha valaki azt hiszi szabad az nem igaz. A kedves'hazafias' kormányunk kihasználnak minket, nyomorba döntenek, elszegényítenek, ők meg élnek vígan. Ez így nagyon nem jó. El vagyunk nyomva.
Sokan amikor a Kérdezőhöz hasonló irományokat olvasnak,és azt ajánlják menjen el pszichológushoz ,meg depressziós az illető meg stb..Nem, nem erről van szó. Ez a világ, amiben élünk - attól vagyunk ilyenek. Nem lehetek boldog én sem, ha a világ ilyen mocsok marad.
Egy idézetet láttam egyszer a neten: "Nem attól félek,hogy 2012-ben világvége lesz e, hanem attól,hogy megy minden változás nélkül!" Pontosan! Én is ettől félek.
Megy minden úgy ahogy van, nem fog számítani,hogy rabszolgák vagyunk egy elnyomott,anyagias rendszerben. Nem számítanak az emberi életek, hogy milliókat döntenek nyomorba a pénz által. Nem számít itt már egy emberi jog sem, mert nincs is, csak azt hisszük,hogy van jogunk bármihez. Pedig nincsen! Csak mi tartjuk életben ezt a rendszert, ez itt a baj, hogy sokan nem ébrednek fel és vállat vonogatnak ilyen dolgok hallatán. Pedig mi éltetjük ezt a rendszert.
Pedig a világ, a Föld gyönyörű. Az élet is az Lenne. Remélem egyszer sikerül egy szép, békés világban élnünk. És nem egy ilyen kizsákmányoló ,elnyomó világban!
Én csak azt tudom ajánlani Kérdező, amit én sem tudok mindig elérni, próbálj csak a szépre, a szeretetre koncentrálni! 3 dolog biztos:mindig megy tovább az élet.
Menj el a természetbe, fotózgass, lásd még van szép a világban. Tudom, ez a lelki állapot sem tart örökké , mert akkor mindig eszembe jut nekem is ,hogy milyen világban is élünk, nehéz fenntartani egy állandó lelki állapotot ami a boldogságra törekszik, ha tudod mennyi mocsoksággal vegyül össze. Ez a kettős érzés kikészíti az embert. De legalább addig jó, mert tudod még nem adtad fel. Nem hagytad,hogy a rendszer rabszolgájává válj. Facen van egy ilyen oldal(Titkolt hírek képekben,hogy képben legyél) ahol sok hozzád hasonló ember van, ott lehet tájékozódni és nem vagyunk egyedül ez a fő. Csak a megoldás kellene, amit még egyenlőre senki nem tud.
válasza:Egyetértek az előttem szólóval. :)
Nekem is eszembe jutott, hogy szétnézhetnél a spiritualitás felé, nem muszáj a kereszténységet követni.
Azon kívül vannak akik megelégelték ezt a sz.rt, amiben lubickolunk, sokan költöznek ki egyénileg vagy kiscsoportosan vidékre, faluba, és új életet kezdenek.
De a legfőbb, hogy változtass. Ha a pénzre koncentrálsz, hiába haladtad túl, mégis a közeged nem fog megváltozni. Gondolkozz el, mit szeretnél csinálni a hátralévő életedben, és tedd azt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!