Hogyan tudnék segíteni magamon? Túl fiatal vagyok még a depresszióhoz!

Nekem szociális fóbiám van, és szinte ugyenezeket érzem/éreztem. annyi különbséggel, hogy általánosba még semmi baj nem volt, a középiskolába jöttek a gondok. Muszáj találnod valakit, akivel megbeszélheted, annál rosszabb, ha magadban tartod. Szívesen beszélgetek veled, ha gondolod, írj rám.

Valóban megoldás a pszichológus, de oda el kell jutni, szülők nélkül nem megy, ahogy te is mondtad. Esetleg annyit elárulhatsz a szüleidnek, hogy szorongsz, rossz a közérzeted, vagy őszintén beszélnél valakivel, akit nem ismersz.

Az emberek manapság - főleg a tinik, nagyon felszínesek.. Ha te nem ilyen vagy, az csak jó, de ritkán találsz barátot. Talán a középiskolába több lehetőséged lesz, új emberek, stb. Tanulj a hibámból: én bezárkóztam, féltem, hogy elítélnek, pedig nem lett volna rá okuk. Nem mertem beszélgetni, kezdeményezni. Légy az ellentétem, ha majd eljön az ideje. Sajnos amíg általánosba jársz, ugyanazokkal találkozol nap mint nap, akikkel eddig is. Bírd ki ezt az évet, csak ennyit tudok mondani.

1.ha a menő lányokra akarsz hasonlítani akkor csak egy hazugságokkal teli életet várhatsz. az az imidzs amit te látsz belőle egy önmagában életképtelen sablon, a jéghegy csúcsa.

2.olyan nincs hogy sok barát és meg is lehet bennük bízni. barátságokat évek alatt lehet felépíteni, és akkor is örülsz, ha tényleg van egy aki megbízható. legfeljebb az a fajta nevezi barátjának a többi 100 ismerősét, aki minden bokorba szerelmes, és fűt fát összegyűjt csak hogy közkedvelt legyen.

3.az ilyen barátnő nem barátnő, aki ezért dob el, mert nem utálod azt, akit ő. sajnos a legtöbb "barátságban" nincs őszinteség, ezért vannak lappangó dolgok. és van hogy 10 megbízható barátod van, és mind valamilyen okból erre a sorsra jut. ez csak az első csalódásod, ne hidd azt, hogy több nem lesz.

4."Minden fiú próbál vele beszélni és egy csomóan vallanak neki szerelmet, ő meg csak elküldi őket" meglehet a nővéred nem csak a személyiségével köti le a fiúkat. sőt, nagyrészt inkább a külső érdekli a fiúkat csak. csak azért mert nem törődnek veled, ne legyél figyelemhiányos, és kényszeresen ne gyűjtsd magad köré az embereket. az igazi barátok nem rajongnak körbe, hanem akkor is szeretnek, ha nincs pénzed, nem nagy a melled, és épp nem vagy vicces.

5.szerintem erre csak az a megoldás, ha ismerkedsz új emberekkel aki kalakítanak a világnézeteden, és másképp viszonyulnak hozzád. sajnos egy 8.os hajlamos arra hogy csak az iskolában élje az életét, ezért sok lehetőségtől esik el. ismerkedj a neten, ott könnyebb megnyalni, tlaálhatsz beszélgetőtársat vagy igazi barátot. szeintem igazán lényeges változást enm fog tenni 1-2 hozzászólás, ahoz mélyebb kapcsolat kell. ami sokszor jobb mint a pszichológus. azaz próbálj keresni egy igazi barátot, akár itt a válaszolók közül, vagy a környékeden, vagy más közösségi oldalakon. sajnos saját tapasztalatom hogy akárhol keresel, az emberek többsége csak kihasználni akar. aki ezt tagadja naiv/szerencsés ember.

ha barátot keresel akkor érdemes idősebbnek vagy neki is érettebbnek lennie érdemes fiúkkal és lányokkal is ismerkedni, de több emberrel is, így több nézőpomntot ismersz meg, de csak nagyon kevésben bízz meg.

"Az emberek manapság - főleg a tinik, nagyon felszínesek.. Ha te nem ilyen vagy, az csak jó, de ritkán találsz barátot."

ezzel egyetértek, bár nem kell ahhoz szoc fóbiásnak lenni (eleve a fogalom is abszurd, a legtöbb ember egyszerűen félénk) hogy ide kerülj, magányos maradj

"Tanulj a hibámból: én bezárkóztam, féltem, hogy elítélnek, pedig nem lett volna rá okuk. Nem mertem beszélgetni, kezdeményezni. Légy az ellentétem, ha majd eljön az ideje."

én inkább azt tanácsolom, hogy ne a környezetedben lévőkkel beszélj. ismerkedj új helyeken, főképp neten, ott olyanokkal is találkozol, akikkel egyébként sosem tehetnéd. vannak korodbeli lányok, akik ott találnak igazi barátnőre, csak épp a szomszédos városban lakik. netes ismerkedésnél csak annyira kell vigyázni, hogy mindig olyan környezetben legyél egy idegennel, hogy biztonságban érezd magad: forgalmas helyek, rendőrség közelben vagy ilyesmi. nem kell paranoiásnak lenni, de eleinte biztos az leszel :)

az is megoldás, hogy szakkörökre jársz, vagy sportolni, és ott ismerkedsz, de személyesen bizonyára nehezebben nyílsz meg, ezért idegen iskolák körüli ismerkedést nem is ajánlom, pedig az is működhetne.

ha lenen kérdésed, privátban keress meg

Szia! Hát én is nagyon várom már a sulivégét,én is a nolcat kezdtem most.Hát nekem is nagyjából csak "kihaasználó-barátaim" :/

Ha nekik van valami bajuk,segítsek nekik,persze ha nekem kelle egy kis segítség,akkor persze "most nem érnek rá"...

Nagyon remélem h a középsuliba lesz legaláb 1-2 barátom,akik nem csak kihasználnak,hanem én is beszélgethetek velük.

Én is azt akartam nagyjából leírni, amit az előttem szóló, azonban ettől még valszeg nem érzed magad jobban. Kb. megpróbálnánk veled elhitetni, hogy nincs is baj Veled, de ettől még nem leszel boldog. Mellesleg tényleg nem érzem, hogy nagy baj volna veled, sőt egy végtelenül szimpatikus lány vagy! Nőiessé válni, hogy inkább nézzenek nőnek, még egyáltalán nem késő! Ez ellenben nem abból áll, hogy menő legyél. Merj nőies cuccokat venni, nem fontos kirakni mindenedet ahhoz, hogy nőies légy, bár ha arra vágysz, az se gáz, csak ne üss el nagyon a valós stílusodtól, mert a külsődet látják először, abból sejtik meg, milyen is lehetsz, és ha ezután teljesen mást kapnak, akkor "dobnának", míg azok, akik a valós énedet szeretnék, meg se próbálnak megismerni, mert nekik meg a külsőddel sugárzott lány nem bejövős.

Ellenben kisebb nőiesedés külsőben, majd ennek lekövetése belsőben, és így tovább lépésenként az működhet!

A pszichológus egy jó ötlet lehet, de valóban nehéz szüleid tudta nélkül. Biztosan elleneznék? Ha igen, általában van suli pszicho is, érdemes volna megkeresni, és beszélgetni vele időnként.

Sajnos a kitalált barátaid, akikre vágysz, nagyon korlátozottan léteznek! Ilyen embereket találni egy kincs, és nagyon ritka.

Te amúgy keresed a barátaidat? Mondod, hogy egyszer írt rád, stb. És Te? Ne érezd azt, hogy Te csak passzív fél lehetsz, és csak a másiknak van joga kezdeményezni. Ez leginkább az önbizalomhiányodra vezethető vissza. Majd idővel átalakul persze ez is, ha teszel érte, márpedig az látszik, hogy teszel, vagy minimum szeretnél.

A külsőddel a stílusod a bajod, vagy sok más is?

Első vagyok. 3-as... Az a baj, ha nem a környezetében ismerkedik, még jobban "megutálják". Az emberek nem szeretik, ha lecserélik őket. Féltékenyek, stb..

Igen, abszurd a fogalom (szociális fóbia), de sajnos nálam nem félénkség. Ez belülről jön, pánikroham kíséri az életemet, ha tömött a busz, ha egy társaság csúnyán néz rám. Belül tudom mi a helyes, de nem tudom átvinni a való életbe, mert a testem meggátol. Állandó szorongás, hogy "ezek biztos rajtam nevetnek", "inkább meg se szólalok", stb..

Nem mondanád meg rólam, hogy mi bajom van, teljesen normálisan nézek ki, ez mind belül zajlik. Próbálok orvosok, gyógyszerek nélkül túljutni rajta, a harmadik iskolába iratkoztam be (felsőoktatás), a másik kettőnél nem bírtam. De addig csinálom, amíg nem fog menni könnyedén. 22 évesen itthonról kell dolgoznom, és nem járok sehova.

Sajnálom, hogy ezeket ide leírtam, de úgy éreztem, hogy viccnek tekintet a szoc. fóbiát, vagyis inkább kifogásnak, amiért félénk vagyok. Pedig ez nem igaz.

azért írtam le ezt a tapasztalatot, hogy ha más is érzékeli ezeket magán, jobb ha tudja, mivel áll szemben. Minél előbb észreveszed, annál könnyebb kijönni belőle.

Sajnos nekem kb 8 éve tart ez az állapot.

Utolsó nálam is vmi hasonló lehet,17 vagyok:S

Általánosban még teljesen jól voltam,voltak barátaim stb..

Aztán a gimi is jól indult,egy csomó embert megismertem minden hétvégén bulikba jártam naggyából jól éreztem magam

Aztán 10. közepe fele elkezdtek tönkremenni a dolgok zárkozott lettem otthagytak a barátaim néha bas.ogatnak vmi depis gyökérnek néz mindenki...de aki közelebbről ismer az tudja hogy nem vagyok egy gyökér

nemszeretek végigmenni az utcán mert hasonlót érzek mint te

még akkor azt mondtam les.arom őket 12. ig kibirom teszem a kötelességem egyetemen főiskolán úgy is nagyon jó lesz a társaság..

de most már így 12. elején rohadtul kiborít ez a dolog ráadásul van egy csaj is akit nagyon megszerettem néha beszélünk röhögünk de más nemnagyon...és ilyen állapotban semmi esélyem nincsen hogy esetleg jobban megszeressen

mit tudnék csinálni??

6.

a nőiessé válás gyakorlatilag el...vulást jelent manapság. Ahhoz, hogy igazi nő legyél, nem kell kihívóan öltözködnöd.

8.

nem kell nekik beszámolni arról, iskolán kívül mit csinál. a lényeg pont a negatív társaságból való kitörés lenne, igazi barátok nélkül csak forgolódik a sírjában.

a pánikrohamos szociális fóbia valóban nevezhető annak, de a félénkség nem.

nem tartom viccesnek, szerintem ez csak a paranoiád része, de megértem, semmi gond. inkább, szomorú, hogy a társadalom az "egészséges" embereket is tönkreteszi. előszeretettel aggatják rá manapság minden emberre, hogy beteg, pedig önmagában a félénkség nem betegség/kritikus állapot.

azért az kicsit túlzás, hogy nem mondanám meg, ha pánikroham tör rád a buszon, az elég feltűnő.

a jeleket nem részletezted eléggé, bár szerintem addig nem kellene ezzel foglalkozni, amíg nem téma, és máshogy megoldható.