Ti nem gondolkoztatok még azon, hogy oly kevés időnk van és ki kéne használni?

Persze, ezen én is már milliószor elgondolkoztam. Egyetlen ami visszatart, hogy nem tudnék élelmet szerezni. Már nem léteznek az erdőkben-mezőkön állatok, hogy még azokat levadászni lehessen. Legalábbis nem elég gyakori...

Hát ezt itt Európába nem nagyon lehet megvalósítani. Mármint ezt az alkalmi munkás dolgot. Talán Keleten, Oroszországban, a tundrán, vagy a Közel-kelet kevésbé modern országaiban.

Én meg bejárnám a fél világot:D

Bár nem csinálnám ezt életem végéig. 4-5 év alatt sok mindent tanulnék a világról. Aztán ideje lenne belevágni a "letelepedett" életbe.

A vastag, fekete betűkkel szedett címkérdésed igen, motoszkál bennem egy ideje, csak számomra másban nyilvánulna meg az idő kihasználása. Eleve az nem tetszik nekem, hogy egymást folyton-folyvást meggátolni igyekezzük (már az első szavakba öntött előítéletünk is erre hajaz), mikor több lehetősége senkinek nem lesz a repetára. Persze, hit kérdése ez is, én ateistaként nem mondhatok mást.

Én is középiskolás vagyok, vannak megbízható barátaim és társaságom is a szórakozáshoz. Ennek ellenére én is jobban kiszeretném használni az életemet, érdekes, furcsa, izgalmas dolgokat csinálni. Legfőbb célom, hogy bejárjam a világot. Angolul elég jól tudok és még sok nyelvet meg akarok tanulni a továbbiakban. Nekem is nagyon tetszene egy ilyen szolid, olcsó hátizsákos túra. Én mondjuk első úti célként Keletet választanám. Különösen érdekelnek India nyomor negyedei. Jelenlegi körülményeimet tekintve azonban csak mondjuk 1 nyár erejéig tarthatna a túrám, hiszen ebben a korban kell különösen sokat tanulnom ahhoz, hogy később tényleg minden nap azt csinálhassam amit szeretek. Ha minden jól megy akkor a munkámban is utazgathatnék.

de, csak az a probléma, hogy nem ilyen átlagos, rajtam múló elképzeléseim vannak az életről