Ha őszinték vagyunk és kimondjuk azt amit gondolunk akkor is ha az rossz a másiknak akkor erősebb barátság vagy kapcsolat alakulhat ki?

Azt tapasztaltam pl. baráti kapcsolatokban, hogyha valaki olyan hogy mindig egyetért a másikkal, és csak helyesel, és mindig az van amit a másik akar akkor az a barátság, vagy akármilyen kapcsolat, megromlik. De ha egyenlő félként élnek, és felváltva van az amit akar az egyik és a másik akkor hosszabb időn át jó a kapcsolat, akár örökké tartó. Vagy pl. szülő gyerek kapcsolat. Pl. én az Anyukámmal jobban elvagyok, jobban érzem magam mint Apámmal. Anyukám olyan volt pedig hogy sokszor leszidott, néha pofont is adott stb. Apukám viszont soha nem ütött meg és le sem szidott nagyon semmiért. Szóval ha gyerekem lesz egyszer akkor jobb így viselkedni minthogy megengedjünk mindent és ne szóljunk nagyon semmiért? Csak mert így jobb fejnek gondol a gyerekünk. Viszont a baráti kapcsolatokban is néha félek megmondani őszintén a véleményem mert félek hogy úgy megharagszik a barát hogy szóba sem áll velem. Pedig sosem haragszik meg úgy. És akiknél ilyet látok hogy össze is vesznek akár 1-2 napra, az még jót is tesz a barátságnak és még ezektől szorosabb lesz a barátság, és szívesen tölti az idejét az ember ilyen barátokkal. Nem tudom hogy érthető e amiket leírtam, de ha valaki érti és van valami hozzáfűzni valója akkor azt várom, köszi!