Boldog vagy? Igen? Miért? Nem? Miért?

Nem. Teljesen egyedül vagyok. Nincsenek barátaim, nem megyek sehova se mivel egyedül szar, már a napsütést sem szeretem, az esőt főleg, a családban mindenki engem talál be egy folytába oltanak szóval nincs mitől jól érezzem magam! Asszem kicsit depressziós is vagyok.. De hát ez van, ennél már csak jobb jöhet!

Én sem vagyok boldog, nem rég lett vége a kapcsolatomnak,pedig nagyon szerettem/szeretem az illetőt, de megvert, és véget kellett vetnem akapcsolatnak :( ez van.. :(

Boldog vagyok. Abból élek, amit szeretek csinálni. Egészséges vagyok, és ami problémám ezen a téren van (pl. túlsúly), azon tudok változtatni magam is (úgy tűnik, működik is => sikerélmény). Van családom, aminek a működőképességébe nagyon sok energiát beletettünk mindannyian (sok beszélgetés és sok kölcsönös pozitív gesztus), ami miatt biztos háttér és nagyon szórakoztató háttér. Problémák vannak, de minden problémáról tudunk beszélni és hónapról hónapra látjuk az apró eredményeket, évről évre a nagyobbakat. 42 évesen ugyanúgy a tanulás öröme hajt előre, mint 22 évesen, csak most már hozzátársul annak az öröme is, hogy a tudásomat megoszthatom másokkal is.