Mazochista hajlamú és akarat gyenge nő vagyok. Hogy változtathatnék ezen?

25 éves vagyok. Visszagondolva a magánéletem mindig is katasztrofális volt. Soha-senki nem érdekelt igazán, nem mélyedtem bele a kapcsolatokba és akikkel mégis elmélyült a dolog, azok sorra téves választásnak bizonyultak.

Barátnőm szájából hangzott el a mondat, miszerint ő úgy látja, hogy "szeretek szenvedni". Először kinevettem, majd jött a fájdalmas felismerés, hogy valóban úgy tűnik igaza van. Mindennapi életben/személyiségemet tekintve nagyon is határozott, kemény és céltudatos nő vagyok. Kevesen tudják rólam hogy igazán-nagyon és mélyen tudok szeretni, mivel nem adom ki könnyen magam. Ránézésre pedig egy büszke és megközelítetlen nőnek tűnök.

Korábbi kapcsolatomban is az volt, hogy már évek óta szenvedtünk egymás mellett (pontosabban én mellette), számtalanszor elhatároztam hogy szakítok és mégsem sikerült. Majd nagy nehezen kiprovokáltam, hogy exem szakítson velem és ahelyett hogy megkönnyebbültem volna én vagy fél évig szenvedtem a hiányától. (Magam sem értem miért)

A jelenlegi kapcsolatom, a legrosszabb ami történhetett velem. Teljesen kezdem elveszíteni a személyiségemet. Párom nagyon önző és buta típusú férfi. Őrülten féltékeny, bizonytalan, rossz kedvű és szeretethiányos lettem mellette. Pontosan tudom milyen élet várna rám mellette, tönkre tenne lelkileg. Gyakorlatilag a házi szolgájának tekintene, soha nem tudhatnám mikor csal meg, mikor aláz meg. Ugyanis még csak nem is bízok benne, mivel eljátszotta a bizalmamat.

Az eszemmel tudom, hogy menekülnöm kellene, szánalmasnak látom magam és undorodom magamtól. Eljutottam arra a felismerésre, hogy még egyedül is jobb mint ebben a kapcsolatban. De mégsem teszek semmit, mintha beletörődtem volna a sorsomban. Panaszkodok-panaszkodok és panaszkodok és semmit nem cselekszem.

Miért vagyok ilyen?????