Kérem, segítsen valaki! Mi történik velem?
Úgy érzem, hogy rossz korba születtem. Nekem nem ez a kor az "otthonom", hanem körülbelül az 1100-as évek.
Valahogy,(például) ha egy régi építmény mellett haladok el, elfog egy sírógörcs-szerű érzés, mely kissé pánikkal keveredik, de ugyanakkor, társul hozzá egy felemelő, magasztos "érzésáradat" is. Vagy, ha látok egy történelmi filmet, mely az 1100-as évek Európájával kapcsolatos, szintén elfog ez az érzés. Viszont, gyakran ezek sem kellenek ahhoz, hogy átéljem ezeket a dolgokat..., néha elég csak egy kósza gondolat, és kezdődik... szinte kettégörnyedve a sírástól, kezemet imádkozva tartva nézek az ég felé, közben a lelkem majd kiugrik a testemből, hogy visszaszálljon HAZA... :_( Eszembe jutnak közben az akkor élt emberek, akik szellemei szinte ott lebegnek körülöttem, és a "Régi korok hívó szellemét" küldik felém,... szinte átjárnak... Néha bevillannak gondolatok az általuk alkotott, ma is létező tárgyakról (katedrálisokról főleg), melyek még fokozzák az érzelmeket... Olyan érzelemáradat uralkodik el rajtam, hogy majd' szétrobbanok... Meg, ha sétálok valahol, gyakran átvesz egy olyan érzés, mintha én egy középkori ember lennék, aki "sugárzó" jellemével, kissé hosszú hajával, büszkén megy egy (pl.) vár felé...
Gyakran, ha hallok egy olyan zenét, melyben régi idők hangszerei vannak (főleg fúvósok, fafúvósok, vagy orgona), akkor elönt megint az a különös "érzelemkitörés".
Nagyon érdekel viszont a kelta kultúra is a kereszténységen kívül.
Egyébként, alapjába véve is nagyon érzelmes típus vagyok, mindenbe szinte beleélem magam (de főleg zenékbe), és valahogy zavaróan hatnak a modern kor dolgai (itt gondolok a modern zenére, öltözködésre, tárgyakra, városokra, "fiatalos" jellemre... bár például azért szívesen használom a netet, és ugye zenét is nagy kedvvel hallgatok /főleg Eluveitie, Ludovico Einaudi vagy Trevor Morris/......)
Főként a "megértés" miatt kérek segítséget, mert rám ez az "egész" nem csak negatívan (sőt...) hat.
18(lassan 19)/F
Szia.
Megértelek,én az 1800-as évek vége-1900-as évek elejével vagyok így. Sokszor gondolok rá,hogy mennyivel jobban szeretnék akkoriban élni. Vagy ha látok egy középkorban játszódó filmet,és elnézem hogy akkoriban a nők milyen káprázatosan szép ruhákban jártak (persze csak az,aki megtehette),ma meg milyen csúnya ruhákban flangálunk... de utána belegondolok,hogy igen,szép,szép de nem lehetett valami kényelmes. Meg akkoriban bizony jóval többet dolgoztak és jóval kevesebb esélyük volt az életben. Ennek a mai kornak is megvannak a maga szépségei.
Ami nekem a leges-legjobban tetszett a régi korokban,az a tánc. A mai discoban zajló ugrálástól a hideg ráz. De akkoriban még táncoltak. Á,abba is hagyom,mert még megfájdul a szívem :)
Segíteni nem tudok rajtad,a lényeg az,hogy próbáld meg megtalálni a szépséget és a jó dolgokat a mai világban, és tud,hogy nem vagy egyedül ezzel az érzéssel.
Vagy gondolj arra,hogy akkoriban milyen szörnyűségek (kínzások) voltak,és rengeteg embert mennyire semmibe vettek. Az se volt ám fenékig tejfel....
nem baj az ha szereted a történelmet meg érdekel, de ne magyarázz bele ilyen dolgokat hogy a lelked haza vágyik. sose voltál ott, nem is leszel, ez a te világod, most azt gondolod milyne jó lenne, de az ördög a részletekben rejlik :D
de lényegtelen mit akarsz, itt élsz ebben a korban, ezen nem tudsz változtatni, olvass arról a korról nyugodtan, nézz filmeket róla, fantáziálj ha akarsz, csak ne hagyd hogy annyira elragadjon az érzelem hogy olyan butaságot mondj hogy felakasztod magad és a lelked visszatalál.... nem fog.
Jaj istenem te kis naiv!
Mindha a 11.század olyan hű de csodálatos lett volna: öt gyerekből jó ha egy megélte a felnőttkort, egy mélyebb vágásba bele lehetett hallni, a fertőzések miatt. Nézz sok történelmi filmet, éld azokon ki a vágyaidat!
Szerte az országban sok hagyományőrző társaság van. Magyar lovagi hagyományokat őrzők, "kelták", "vikingek", íjászok. Miért nem csatlakozol hozzájuk?
A Katedrális tényleg nagyszerű olvasmány, ajánlom még Walter Scottot is.
Tisztában vagyok vele, hogy az az időszak volt a legnehezebb az emberek számára a történelemben,... tudom, hogy milyenek voltak nagyjából az akkori emberek.
Ilyet rajtam kívül senki sem érezhet, ezt leszögezem.
És meg Eluveitie-t is hallgatsz, egyik kedvencem. Én is imádom a kultúrát(ami már nincs), és a régi rendet, és remélem hogy egyszer még újraéled a kultúra.De viszont, te ebben a korban élsz, és sose fogsz már egy elmúlt korban élni, ezért ha ez ocsmány, akkor tedd szebbé. Azért élsz, nem?
Ha gondolod szívesen beszélek veled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!