Kérem, segítsen valaki! Mi történik velem?
Úgy érzem, hogy rossz korba születtem. Nekem nem ez a kor az "otthonom", hanem körülbelül az 1100-as évek.
Valahogy,(például) ha egy régi építmény mellett haladok el, elfog egy sírógörcs-szerű érzés, mely kissé pánikkal keveredik, de ugyanakkor, társul hozzá egy felemelő, magasztos "érzésáradat" is. Vagy, ha látok egy történelmi filmet, mely az 1100-as évek Európájával kapcsolatos, szintén elfog ez az érzés. Viszont, gyakran ezek sem kellenek ahhoz, hogy átéljem ezeket a dolgokat..., néha elég csak egy kósza gondolat, és kezdődik... szinte kettégörnyedve a sírástól, kezemet imádkozva tartva nézek az ég felé, közben a lelkem majd kiugrik a testemből, hogy visszaszálljon HAZA... :_( Eszembe jutnak közben az akkor élt emberek, akik szellemei szinte ott lebegnek körülöttem, és a "Régi korok hívó szellemét" küldik felém,... szinte átjárnak... Néha bevillannak gondolatok az általuk alkotott, ma is létező tárgyakról (katedrálisokról főleg), melyek még fokozzák az érzelmeket... Olyan érzelemáradat uralkodik el rajtam, hogy majd' szétrobbanok... Meg, ha sétálok valahol, gyakran átvesz egy olyan érzés, mintha én egy középkori ember lennék, aki "sugárzó" jellemével, kissé hosszú hajával, büszkén megy egy (pl.) vár felé...
Gyakran, ha hallok egy olyan zenét, melyben régi idők hangszerei vannak (főleg fúvósok, fafúvósok, vagy orgona), akkor elönt megint az a különös "érzelemkitörés".
Nagyon érdekel viszont a kelta kultúra is a kereszténységen kívül.
Egyébként, alapjába véve is nagyon érzelmes típus vagyok, mindenbe szinte beleélem magam (de főleg zenékbe), és valahogy zavaróan hatnak a modern kor dolgai (itt gondolok a modern zenére, öltözködésre, tárgyakra, városokra, "fiatalos" jellemre... bár például azért szívesen használom a netet, és ugye zenét is nagy kedvvel hallgatok /főleg Eluveitie, Ludovico Einaudi vagy Trevor Morris/......)
Főként a "megértés" miatt kérek segítséget, mert rám ez az "egész" nem csak negatívan (sőt...) hat.
18(lassan 19)/F
válasza:01:40
Arra érted, hogy "ezoterikus", hogy nem ebbe a korba valónak érzem magam?
Mert, ezen kívül nem utaltam igazán ezoterikus-témára. A "Régi korok hívó szellemét" legalábbis nem szó szerint értettem.
válasza:Hidd el, én is megvetem ezt a világot, de most ez van, ezek a játékszabályok, és itt kell teljesíteni. Ennyi ;)
Amúgy meg nem mindegy, hogy emlék vagy vágy. a kettő marhára nem ugyanaz...
Keress fel szakembert; nem, nem... nem ezoterikusra gondolok. Pszichológusra...
01:50
Igen, valóban megvetem ezt a világot, viszont ez az "életmód" átitatja a mindennapjaimat, mindig érzem, de nem egyforma mértékben...
Voltam mostanában pszichológusnál.
válasza:étoile et lune
Tudom, hogy milyenek voltak az emberek abban az időben.
Engem nem zavarnak ezek a dolgok, mert érzem, hogy az a világ az életem értelme.
És nem hegyes fülű íjászra gondolok, e sorok írása közben, hanem egy valóságosabb személyre. :)
válasza:étoile et lune
Időgép nélkül valóban nem tudok mit tenni, ez igaz. Legfeljebb felakasztom magam, és a lelkem visszatalál.
Egyébként, nem a "játszás" szót használnám egy középkori szerep betöltésére. :)
válasza:Hát milyen szót használnál?
Szerintem sokat játszol középkoros pc játékokkal, vagy esetleg rengeteget olvasol középkori témában, és az van rád ilyen hatással. Mennyi igazság van ebben? Mindenesetre barátkozz meg ezzel a világgal, attól még, hogy kinyírod magad, nem fogsz visszaszületni a múltba, az elég furcsa lenne. Max ül a lelked a várakozóban még pár évtizedet, és mire leszülethetsz újra (miért pont le?), még modernebb lesz minden, aztán megnézheted magad. Szóval ennyit az akasztásról. Bár az tényleg középkoros lenne, én nem így értettem a játszást....:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!