Éreztétek már azt hogy jobb lenne néha butábbnak lenni, csak úgy minden gondolkodás nélkül döntést hozni?

Férjemmel van egy 2éves kislányunk.Tesókérdés nem igen volt napirenden nálunk,én azt hittem a férjem nem akar még egy gyereket(a viselkedéséből ezt szűrtem le)ő azt hitte nekem eszem ágában még egyszer szülni(brutál szülésem volt).Elvoltunk igy.Valamelyik nap feljött a téma és kérdeztem tőle hogy ha az anyagiak megengednék bevállalna még egy babát,erre azt válaszolta igen,visszakérdezett és én is ezt válaszoltam.Körülöttünk sokkal rosszabb helyzetben lévők bevállalnak több gyereket is,mi meg állandóan számolgatunk,gondolkodunk,mérlegelünk.Ilyenkor ugy tudok magamra haragudni és irigylem azokat akik csak ugy belevágnak,lesz ami lesz alapon.Mi soha nem hoztunk csak ugy döntést,mindig hosszasan gondolkodtunk a dolgon és akkor jött a merjük ne merjük dolog.