Van értelme barátok nélkül élni?

ma 21:45

17 teljes egyedüllét után azért hozzáfűzném, hogy hülyeség amit mondasz. (bocsánat)

tegnap 23:17!

Itt 21:45.

Én tiszteletben tartom a véleményed!

Ezért is fogalmaztam úgy hogy axiómaként kell kezelni amit írok: feltétel nélkül igaznak elfogadni. Ha matekozni tanulsz és hülyeségnek tartod hogy 1 = 1 (vagyis szerinted 1 nem egyenlő önmagával) akkor soha nem fogsz tudni összeadni... El kell fogadni hogy 1=1...

Tehát ha a te tapasztalatod az, hogy hülyeség amit írtam... Hát ezzel nem tudok vitatkozni, nem éltem át amit te...

Ugyanakkor azért vagyunk itt hogy segítsünk a kérdezőnek.

Te 17 év egyedülléttel a hátad mögött már profi vagy a témában... Szerintem az is hasznos ha elmondod mit csináltál, mivel próbálkoztál eddig. Hogy tudhassuk mi az ami tényleg nem működik!

Kérdező: Nézd meg, itt is mennyien próbálnak segíteni neked! Vannak jófej emberek, csak merni kell megnyílni nekik, kommunikálni velük. Nem vagy egyedül a problémáddal, az elmagányosodás egyre nagyobb gond. De csak egy kis nyitottság kell, egy kis optimizmus és őszinte érdeklődés, és máris megoldható!

25/L

Hozz el egy kutyát a menhelyről.

"nincs senki akivel őszintén el tudnék beszélgetni, hülyéskedni, közös programokat szervezni stb."

A kutyának beszélhetsz. A kutyával szórakozhatsz, trükköket taníthatsz neki. A kutyával számtalan közös programot szervezhetsz.

Lehet, hogy a kutyázás közben megismert többi kutyással életre szóló barátságot köttök.

Nemsok :|

Nekem viszont már ink barátnő kellene, csak sajnos nincs sok időm csajozni , lassan haladok, pedig mindig utazok vhova, olyan jó lenne ha vki elkisérne :)

Ahhoz, hogy legyenek barátaid, barátnak kell lenned - mondta az apám. Nem értettem. Aztán rájöttem, hogy nem is igaz.

Ahhoz, hogy barátaid legyenek, SAJÁT MAGAD barátja kell hogy legyél. Na ez igaz.

És az is igaz, hogy amikor nem akarsz barátokat, mert egyszerűen csak jól érzed magad, akkor lesznek. Nem hiányoznak, nem rokkannál bele ha eltűnnének, de jó hogy vannak.

Üdv. Én a 20-as éveim végén vagyok, na jó a legvégén. Régen nem foglalkoztam vele, de azért a 3. X megrémit. De ezt most hagyuk. Sajna igaz bazátom nekem sincs ami több okra is visszavezethető. Talán a legfőbb ok, hogy az iskolai tanulmányaim után elhagytam szülővárosom és az ottani barátok iskolatársak sajna ott maradtak. De nem láttam más lehetőséget, mivel ott semmi munkalehetőség nem volt, és nem akartam minimálbéresként gülizni 12-órákat mint sokan mások. A másik lehetőség a segéjen tengődés volt, ami megint nem pálya. Ezért a költözés mellett döntöttem. Eljöttem az ország másik végébe, és valóban munka, megélhetés szempontjából fényévekre van a nyugat a kelettől. Nem sokkal később sikerült külföldre is kijutni, és jópár évet lehúzni. Most megint itthon vagyok, dolgozom. De sajna a sok év alatt sem sikerült baráti kört kiépítenem itt. Az okaival tisztában vagyok, a kint töltött évek alatt csak a munka töltötte ki az időmet, nem volt időm másra. Közben a szülővárosomban hagyottakal is megszakadt a kapcsolat. Szinte mind családot alapított dolgozott, és a nagy távolság is ellenem van. Most ott tartok, hogy csak élek eggyik napról a másikra, célok nélkűl. Se barátok, se barátnő.

Kicsit na jó erősen pesszimista is lettem. De... most úgy gondolom teszek ellene. Habár azt még ki kell gondolnom ,hogy hogyan. Kezdésnek szeretnék szeptemberben beiratkozni esti iskolába éretségizni. A papítr is jól jönne, meg talán ott majd találok barátokat.(remélem észrevetted az utolsó mondatomban lévő kicsiny optimiuzmust "talán" ez már egy kis változás :D)

Én azt mondom van értelme barátok nélkül élni, de mégis csak vidámabban telik az idő a barátok társaságában.

És ha sikerrel jártál kérlek írd ide meg a receptet. Minden jót sok sikert kívánok neked.