Hogy legyek újra a régi?
ez elég bonyolult, és nagyon hülyeségnek tűnik szerintem, de én mégis sokat szenvedek miatta.. sőt folyamatosan..
általános 8.-ig így utólag visszagondolva szinte felhőtlenül boldog voltam(persze amikor ott voltam akkor, akkor nem tűnt így, de így a mostani helyzethez képest igen), volt 2 nagyon jó barátnőm, osztálytársak voltunk, és sokszor találkoztunk sulin kívül is, a szünetekben halálra röhögtük magunkat, sosem volt rosszkedvünk. Nem voltam menő, de mégis éreztem magam valakinek, mert voltak barátaim, akikkel mindig számíthattunk egymásra. Sosem tartottam magam túlságosan szépnek az osztálytársaim mellett, nem nagyon volt önbizalmam, félénk voltam a suliban(otthon nem), de úgy éreztem különleges vagyok, mert nem voltam olyan átlagos cicababa, vagy nagyszájú pasizós típus. Talpraesett voltam, nem voltam divatos, de próbáltam úgy öltözni, hogy jól is nézzen ki, de a saját stílusomban maradjak. Itthon is minden jó volt, hülyéskedtem a hugommal, megvoltam a szüleimmel, kitűnő voltam a suliban, szerettek a barátaim, jókedvem volt stb, egyszerűen így visszagondolva minden annyira jó volt..
de amikor 9. be mentem, a barátnőimtől külön kerültem, más suliba mentünk mind, és már csak sulin kívül tudjuk tartani a kapcsolatot. Az mostani osztályomban nincsenek igaz barátaim, még haverok is csak "gyengék", nem tudok önmagam lenni, úgy érzem senki nem ismer. Csendes vagyok, és visszahúzódó, alig beszélek, és az egyetlen lány, akivel még általánosban is egy osztályba jártunk, elnyom. Mindig beleköt abba, amit csinálok, lehord apró dolgokért, úgy viselkedik, mint az anyám, és 5 évesként kezel.. nagyon dühíté és bosszantó, de mivel én nem oylan típus vagyok, aki csak úgy visszavág, és megmondja a magáét, ezért csak tűröm, és már annyira belesüppedtem ebbe a helyzetbe, hogy már állandóan ilyenné váltam, ilyen beletörődővé, nem merem kimondani, amit valójában gondolok, inkább azt mondom, amit tudom, hogy hallani akarnak, teljesen visszafejlődtem, úgy érzem magam, mint egy 10 éves.. és a ha csak a suliban lenne ez, nem lenne akkora baj, de már itthon is így viselkedek, mert bemagyaráztam magamnak, hogy az az igazi énem(nem tudom hogy tudtam ezt elhinni magamról, és miért a többieknek próbáltam megfelelni)és hogy ha egyszer férjem lesz, akkor előtte sem fogok tudni megnyílni, és iylen leszek, mint a suliban, az idegenekkel, szóval miért is viselkedjek már itthon is úgy, mint régen, ha egyszer nem vagyok képes így viselkedni a suliban, a családomon kívül.. így lassan rámragadt a sulis félénkség, és már lassan apától is félek, nem merek vele beszélgetni, mert mindig bennem van, hogy rosszat mondok, vagy valami hülyeséget, és a hangom is teljesen elvékonyodik..:(
és nem bírok visszaváltozni vidámmá, nagyszájúbbá, talpraesetté..mert már annyira szerencsétlennek érzem magam..alig mosolygok, ezért még mogorvának is tűnök, és már csak ezért sem lesznek barátaim.. teljesen el vagyok keseredve..:(
esetleg nincs még valaki így? mit tehetnék?:S
és köszi szépen, aki végigolvasta..:) 17/L
válasza:Szia!
Próbáld meg a régi osztálytársakkal tartani a kapcsolatot, esetleg szakkörön vagy sportolásban keresni barátokat.
Próbálj meg beszélni azzal a lánynal aki midnig belédköt, hogy miért csinálja ezt h kisgyerekként kezel, mi az oka, élvezi ezt a helyzetet? Ha erre van mód beszélj ezekről a tesóddal avgy a szülieddel, esetleg ha félsz kicsit akkor levélben...
Ha jól értem, akkor az fáj legjobban, hogy nincsenek barátaid, akikre számíthatsz, akikkel megbeszéleted a problémáidat. Vannak-e olyan ok a suliban akik hozzád hasonlók, kcsiit viszahuzódók? Lehet h velük kcsiit komolyan is tudsz beszélni. Kicsi időt aj magadnak a változásra, próbáld meg az apróságokat is réétkelni h szülieddel jobb viszonyban vagy, hogy a régi bnőkkel tudsz beszélni stb. Esetleg egy szerelem segíthet :-)
Miért rosszak a osztáyltársak havernak is gyengék, mi az ami miatt nem szereted őket?
Szia:) köszi a választ:) az osztálytársaim annyira másak, mint én, olyan felszínesek, mindig csak hülyülnek, kibeszélik a tanárokat, suttognak a "nyomibbak" háta mögött..és olyan lekezelő, flegma az egész társaság, és túl sokat adnak a külsőségekre, és nem veszik észre a belső értékeket.. ez a bajom velük:(
és az a baj, hogy a szüleimmel sem vagyok már annyira jó viszonyban, mert ugye már nem tudok velük olyan fesztelenül beszélgetni, mert ugyanolyan lettem itthon is, mint a suliban.. szörnyű..:((
válasza:Szia!
Igen akkor jól sejtetem hogy az osztálytársaid csak a felszínre a külsőségekre mennek (pl ruha beszólások hülyülések), te pedig a belső értékeidet szeretnéd megmutatni (pl kedves vagy jószívű segítőkész stb), és azt szeretnéd ha a többiek ezen értékeke alapján ismernének meg, és fogadnának el. Mindenki iylen az osztáylban vagy van aki szerinted csak beáll a sorba mert a többiek is ilyenek?
A szüleiddel korábban jó viszonyban voltál megbeszéltél velük iylen kérdéseket? Tudom, hogy nehéz ilyenenkről a szülőkkel beszélni mert ők másként látják, meg aztán már majdnem felnőtt vagy te is és nincs szükséged arra, hogy megmondják a tutit...
Amit javaslok, hogy ha úgy gondolod hogy szüleid tudnak neked egíteni és csak az az akadály h otthon is mogorvbb zárkozotabb vagy, akkor próbálj meg velük először írásban levél formájában beszélni és a levelet elérakni, és esetelg írásban kérnia választ. A szüleid valószínű uyganúgy bíznak benned, ugyanúgy segítenek nekd mint korábban, csak éppen kicsit félnek ők is közeledni a már nagy lányuk felé (felnőtt már ne szóljunk bele a dolgába) Próbáld megtenni az első lépést te a szülők felé.
Barátaid ettől függeltenül lesznek, csak esetleg nem ebben a körben kell keresni, őket. Esetleg amit javaslok próbálj velük kcsiit másképp beszélni ha van erőd kedved kcsiit lelkizni (itt azt értem, ez alatt h meghallgatnia másikat ráfigyelni nem közbevágni h nekem is ez volt, igen ez szar helyzet....)
válasza:Szia!
Nagyon szívesen a segítséget :-)
Igen értem ha nem nagyon van közös téma a szokásoson kívül (pl suli), akkor nehéz beszélni. Sajnos ezt a beállok a sorba ezt hívják csoportnyomásnak :-( És az osztáyltársaid egymással (szóval mindenki mindenkivel) is hülyéskedik csak van van egy két jó barátság is az osztélyban, amikor 2-3 ember nagyon jól kijön egymással de a többeikkel együtt csak hülyülni tud. Mert ha van több barátság, akkor lehet hogy érdemes kicsit "küzdeni" a többiekkel, hogy ne csaka felszínt ismerd meg. De az is lehet, hogy mindenkinek van egy kialakult baráti köre és az osztálytársakkal csak emiatt felszínes kapcsolatban van. Lehet hogy ez kicsit meglepően fog hangzani, de próbáld meg felfogni kihívásként a dolgot, hogy egy ilyen helyzetben is jobabn meg tudod ismerni a másikat, fel tudod magad találni tudsz kötni barátságokat.
Am jó emberismerő vagy?
hát van 1-2 barátság, de nem tudom azok is mennyire erősek, mert szernitem az is csak felszínes. itt főleg a lányokra gondolok, mert a fiúkról elég keveset tudok az osztályban, de a lányok amit kívülről látok, arról beszélgetnek, hogy mikor mennek fitnessre, meg h ez meg az a parfüm milyen jó.. szóval ilyenekről, ami lehet az ő szemükben barátság, de az enyémben nem.
hát nem tudom h jó emberismerő vagyok e..:D szerintem igen.. de azt miből tudom, ha az vagyok?
válasza:szia!
igen ha csak a témák felszínenesek és a 2 embert ritkán látni együtt beszélni, akkor valószíná a barátság nem anynira mély alapokon nyugszik.
Emberismerő: itt oylanra gondolok h meg tudod hallgatnia másikt rá tudsz figyelni, valahogy kicsit jó beel tudsz látni mit miért tett, sejteni, szóval nemcsaka felszínt nézni haname ami mögötte is van
javaslom írj privátot mert kezd személyes lenni a beszélgetés :-)
válasza:Szia! En 10.-ben kerultem egy fovarosi gimibe...
Gyuloltem... Az elso honapokban konyorogtem anyumnak hogy hagy legyek magantanulo!
Az osztaly tele volt kis flegma pocsokkel meg dzsentriivadekokkal...
17 vagy en annyit tudok mondani hogy nemsokara felsooktatasba kerulsz es ott mindenki tiszta lappal indul.
Az egyetemen megtalaltam a kozos hangot a legtobb emberrel hiszen egyezett az erdeklodesi korunk. A ponthatarok nem csak a bejutasnal szelektalnak hanem arra is jok hogy hozzad hasonlo kepesseguekkel kerulsz egy helyre nem lesz az h lehulyeznek vagy lestrebereznek.
Valahogy eld tul ezt a kis idot- ha a fentebb irt baratkeresesek nem jonnek ossze- olvass vmi jo konyvet szunetben, rajzolj vagy ulj ki a suli kertjebe. Ez az 1-2 ev elrepul, aztan jon a golyatabor es ujra onmagad lehetsz. - en "visszavaltoztam" az egyetemen :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!