Miért ilyen a természetem? Ilyen gonosz? Ezen nem lehet változtatni? Sehogy?

Gyűlölöm a világos színeket, a cigányokat, minden kedves és...röviden úgy mindent.

Mindig arról fantáziálok, hogy hogyan ölnék meg egy adott embert. Ennek ellenére életemben csak egyszer bántott embert[fizikailag], egy hete, amikor egy lány kiröhögte a legjobb barátnőmet a háta mögött, én meg képes voltam elmenni a lakására, és a nyakánál fogva falhoz szorítani, és amikor már 'krákogott' és vörös volt a feje, akkor jutott eszembe, hogy így maximum csak menekülve jutok majd el Németországba..de annyira akartam folytatni!

Élvezem a fájdalmat, nem tudom mi örömöt találok benne, de már tele van az egész talpam vágásokkal..és örökre ott maradnak. Tegnap is megnéztem a Grófnő című filmet, amikor belerakták egy fiatal lányt egy kínzógépbe nem bírtam abbahagyni a vigyorgást.

De ez így olyan rossz. Folyamatosa tettetnem kell, hogy kedves vagyok, és még el is hiszik. Sosem segítettem még önzetlenül, semmi. De ezen nem lehet változtatni? Sehogy? Rossz így élni, tényleg:( Köszönöm.

L