Honnan tudjam, hogy tényleg beképzelt bunkó vagyok-e?
válasza: válasza:Hát nekem még nem mondott ilyet a párom. Mindezektől függetlenül néha magamtól érzem az általad leírtakat. Nálunk nincs sok különbség a iskolázottság között, de őt egyszerűen nem érdeklik a napi események, a könyvek. Így talán én választékosabban beszélek. Viták során (ami valóban abból áll, hogy mondom mondom, szünet, mondom mondom, majd ismét szünet és akkor már felhívom a figyelmét, hogy az ő szemszögéből is kíváncsi lennék a dolgokra, szóljon már valamit) néha elneveti magát, ezt vagy azt, hogy érted ez vagy az mit jelent? Mondjuk akkor már nevetek én is vele. És valóban néha nekem is iszonyatos stílusom van. De mindezektől függetlenül beképzeltnek nem érzem én se magam.
Légy kritikus önmagaddal szemben, hátha sikerül valamivel bizonyítanod.
válasza: válasza:Persze, hogy nem változtattam! Miért tenném? Sokat olvasok, választékosan beszélek és szépen ejtem a szavakat. Általában hamar megállapítják, hogy nem vagyok beképzelt, ezért nem értem.
És biztos nem a téma meg nem értése a gond, mert általában az a téma, hogy mit gondol erről vagy arról, és itt érzésekről, benyomásokról kérdezem.
Tegnap este azt mondtam neki, hogy félek, hogy ezzel, hogy semmiféle érzelmet nem kapok tőle (tényleg), kiöli belőlem a szerelmet, és ha valami bántja akkor beszéljük meg, hogy tudjak segíteni. Erre felhangosította a tv-t! Olyan megalázó és dühítő volt. Nincs két oldalú kommunikáció, ezért próbálom újra, és újra átfogalmazni a mondandóm, hátha egyszer legalább elgondolkodik, vagy válaszol vagy valami. Nagyon el vagyok keseredve.
válasza:Szerintem tenyleg kisebbsegi erzete van es nem utolso sorban muja....
A bekepzelt bunko, nem ad a masik velemenyere, kigunyolja, szivatja, nem tiszteli.
válasza:szerintem te nagyobb önbizalommal vagy megáldva (ami egyáltalán nem baj,sőt) mint ő, és ezzel végülis neki nincs is baja, inkább magával van.
Lehet, hogy nem tud úgy "visszavágni", ahogy ő igazán szeretné, de azt nem hiszem, hogy beképzelt vagy :D
válasza:"Ezek szerint 3 év alatt sem változtattál a beszédstílusodon"
Ez hülyeség. Tök mindegy milyen valakinek a beszédstílusa. Ha annak a fickónak nem tetszik, akkor miért ment bele a kapcsolatba, miért kellett a 3 év, és főleg a gyerek?
Nevetséges, amikor valaki arról álmodik, hogy majd megváltoztatja a párját!
Vagy elfogadja olyannak amilyen, vagy keres mást, de nem 3 év után, hanem még az elején!
Az elején meglehet beszélni, hogy zavarja ez a stílus és a másik elgondolkozhat rajta, hogy tud-e/ akar-e változtatni rajta a kapcsolat érdekében vagy sem...
Az, hogy tényleg bántó-e a Kérdező stílusa vagy sem, mér megint más kérdés.
Például én is szoktam őszinteségből hirtelen olyakat mondani, ami másokat zavarhat. De a legtöbb ilyen az én esetemben vicces csipkelődés, vagy puszta megállapítás. Aki ismer, az tudja, hogy nincs bennem rosszindulat. Aki meg nem ismer, és túlérzékeny, az könnyen megsértődik... Na 3 év, egy családban igazán elegendő, hogy ilyesmiket tudjanak egymásról a felek. Talán az egyik valóban bántóan beszél? Vagy a másik túlérzékeny? Akkor ha megvan állapítva a dolog, igazán könnyű erre odafigyelni. És néha bocsánatot kérni egymástól... Sokat segít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!