Szóval: undorodom ettől a világtól,az emberek gonoszságától,az agymosástól,a becsapástól,mindentől! Nem érzek már érzelmeket,nem tudom megélni őket. Habár sokszor nevetek,mosolygok,de ez csak álca. Bár akkor el hiszem,hogy jobb. Ti is éreztek ilyet?
igen, én is. de az lenne a megváltás ha csak az ilyen, gondolkodó és tisztán látó emberek maradnának, és a többi menne el.
2011. júl. 15. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
3/22 anonim válasza:
hát elég sokszor, észrevettem hogy a jelenlegi társaságommal nem vagyok el olyan jó , mióta nincsen suli nem is keresnek sms-re sem válaszolnak semmi így felhívtam 1-ik régi barátomat találkozgatunk aztán tök jól elvagyok vele, nem kell magam megjátszani hogy jó legyen a kapcsolatunk szerintem keress olyan társaságot ahol hozzád hasonlóak
2011. júl. 15. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
4/22 A kérdező kommentje:
Én nem tudok mit kezdeni ezzel az érzéssel...
2011. júl. 15. 22:02
5/22 anonim válasza:
Én is ilyen vagyok. Néha úgy érzem, mintha droidok lennének az emberek, és irányítanának minket! Mintha egy más világra készítenének fel, amiben nincs érzelem, nincs pozitivum, csak a monoton robot és az egyhangú sík világ!
2011. júl. 15. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
6/22 anonim válasza:
pontosan igy érzek én is.Minden nap látok olyat ami elgondolkoztat,hogy az emberi mocsokság milyen határtalan.Pedig lehet a világ másik részén nem ilyenek az emberek(bár kétlem),de mindig látni és hallani olyan dolgokat amik bár ne történnének meg.A legtöbb emberböl hiányzik a szeretet,a béke meg a jó akarat.
2011. júl. 15. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
7/22 anonim válasza:
Azt gondolom az emberek nagy része így érez. Mind mind ezt gondolja a másikról közben beszürkülnek az életeik, így él félig minden ember..Mindenki csak sír hogy szar a világ, de többet te sem teszel, csak élsz benne. Így is marad örökre.
2011. júl. 15. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
8/22 anonim válasza:
szintúgy... még csak 19 éves vagyok, de már nincs kedvem élni ilyen világban. sokkal jobban örültem volna, ha kb 100-150 évvel ezelőtt élnék, de hát ez már így marad :D
2011. júl. 15. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
9/22 anonim válasza:
Én is sokszor érzek így. Azt kell mondanom sajna normális :S
Amikor kisebb voltam, mondjuk még általánosban minden szép meg jó volt, egyfajta álomvilágban éltem. De mostanában egyre szarabbul érzem magam, látom az egész világot, látom, hogy seggnyalás vagy a másik kihasználása nélkül nem jutsz előbbre, barátainkat áruljuk el kis semmi dolgokért, a szülők utálják a gyerekeiket és fordítva, a gyerekek ölik egymást, a szülőknek kínszenvedés munkába járni, kínszenvedés a családot fenntartani. Szal jah...ez van. Sokszor gondolkodom rajta, hogy egyáltalán minek vagyok itt... De aztán jobb napjaimon mégiscsak rájövök, hogy szeretek élni és ilyenkor próbálok arra a kis álomvilágra törekedni ami még pici koromban volt, abban legalább boldog voltam:)
21/L
2011. júl. 15. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
10/22 anonim válasza:
Nem tudom, a környezetemben nagyrészt vidám, értékes emberek vannak, inspiráló személyiséggel. Velem is történnek rossz dolgok, de nem azokra fókuszálok. Ha valamin nem tudok változtatni, miért terheljem magam negatív gondolatokkal?
Egy könyvben olvastam egy dél-amerikai kisváros újonnan megválasztott polgármesterének a nyitóbeszédét:
"Vállalom, hogy a gondjaikat a vállamra veszem, de nem a szívemre, vesémre vagy a gyomromra."
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: