20 éves létemre semmi életcélom, csak vegetálok napról napra. Vannak még hozzám hasonlók?

Én is vagyok ezzel, de nekem vannak céljaim.

Próbálj változtatni rajta, ha most nem majd pár év múlva fogod megbánni. Addig is próbálj meg legalább kimozdulni és találj valami magadhoz illő hobbit. Sok sikert.

És szüleid tartanak el?

Én azért élek így,mert nincs munkám. De sajna nem szülőkkel, hanem segélyt kapok. :(

nekem évekig teltek így a napjaim depresszió miatt:(

most már 1 fokkal jobb a helyzet

Szia!

mivel mindenki másmilyen, ezért csak a saját tapasztalatomat tudom leírni, ami csak tanács. Amikor ugyanilyen állapotban voltam ( ami szerencsére nem tartott ennyi ideig) akkor erőt vettem magamon. Fordítva csináltam pár dolgot: ez abból állt, hogy amikor végképp nem volt kedvem emberekhez, akkor valamilyen ürüggyel ( pl bevásárlás) megerőltettem magam és kimentem a lakásból, direkt sétáltam egyet. És ha vki pl eladó elkezdett beszélgetni, akkor nem zárkóztam el, még ha semmi kedvem se volt a társalgáshoz. Erőt kell venni magadon, vagy így, vagy másképp, és ezt neked kell kezelned, és megoldanod, nem másnak. Az már az első lépés, hogy felismerted, hogy ez nem vezet sehova. De addig is, azt tanácsolom, hogy a nyárra keress vmi tevékenységet, amíg nem tudod a felvételid eredményét. Ha hasznosnak érzed magad,emberek között vagy, annak nagy valószínűséggel meg lesz a pozitív eredménye, de ezen neked kell dolgoznod. És vedd észre, hogy melyek azok a jó dolgok, személyek, akik körül vesznek, próbáld meg értékelni, amid van ( pl egészség, család). Nekem ezek bejöttek. Remélem tudtam segíteni.