Miértelme van az életemnek?

Már kb 1 hete fogalmazódott meg bennem ez a kérdés,és napról napra jobban érint ez a kérdés. Persze lehet jönni hogy így depis meg úgy depis,meg menjek dokihoz...voltam már ezerszer, de olyan dolgokról van szó amin nemtudok változtatni..konkrétan a megélhetésről van szó. Napi 12-13 órát dolgozok már-már megalázóan kevés pénzért,semmim és senkim sincs, itthon lakok anyáméknál,elég rossz körülmények között, a napi megélhetésre sincs már pénzem, max 15E marad 3/4 hónapra,mindennap csak a stressz,hullafáradtság,egyre jobban süllyedek lefele, vagy 5 felé tartozásaim vannak(bank, sőt már beis lettem perelve)...és még tudnám sorolni. Tudom hazánkban nemcsak énvagyok így vele,meg kinemszarja le hogy mivan velem,de komolyan elgondolkoztam azon hogy ennek az életnek semmi értelme, semminek nemtudok már örülni, még a legapróbb dolognak sem,csak állandóan pörög az agyam hogy milessz holnap,holnapután és azután. Úgyérzem teljesen antiszociális lettem,már utálok emberek közt lenni,mindenki csak pozitiv szövegeket nyom, de nemtudom mire fel. Esténként már kénytelen vagyok 6-7db xanaxot bevenni hogy legalább tudjak aludni,és másnap ugyanugy vár rám a szokásos szar, életunt nap. Valahogy úgyvagyok vele hogy szeretnék megszűnni..örökre, semmi sincs ami idekötne már,bárcsak megdögölnék és talán majd teszek is rólla(márcsak egy nagyon kicsi választ el ettől) mert tudom 10-20 év mulva is ittfogok tartani. Biztos sokan vannak igy mint én, de itt minden csak egyre szarabb lessz,eddíg tűrtem mint a robot,de mostmár az őrület határán vagyok. Mégcsak 26 vagyok, de az egyetlen jövőképem az hogy nemszeretnék létezni.

26/F