Létezik önzetlen szeretet?

alapvetően tegyüök fel hogy igazad van, a lét nem veszik el. oké, örök. ettől függetlenül egy embernek nincs joga ítélkezni egy másik ember élete felett. innentől kezdve pedig bocsásson meg az ég de nem érdekel hogy maga a lét örök, ha az az ember ilyet tett én nem fogom szeretni. de igazad van, ez a példa támadható a létezés mibenlétével... nézzünk másikat. születik egy kislányod, nevelgeted, szereted. majd jön egy ember, hazafelé az iskolából elkapja, megerőszakolja, megcsonkítja és a pucér testét az útszélén hagyja. csak hogy elkerüljük al étezésről szóló vitát a kislány túléli. megbocsátassz? szeretheted valaha ezt az embert? talán igen.... viszont akkor én egy átkozott rossz ember vagyok, mert az igazság az hogy nem is akarok szeretni ilyen embereket :)

De nem is kell mindenkinek mindenkit önzetlenül szeretni,nem?

Olyan embert én sem szeretnék egyáltalán,sehogysem,aki öl,kínoz.. vagy kárt okoz az életemben.

Az más hogy meglehet bocsájtani,ha tényleg megbánja..

önzetlen szeretet biztos hogy van,csak jóó ritka :)

oh most látom hogy jól bemásoltam azt is amit 'szamóca' írt.

na mindegy már :) az volt az utsó komment,így arra (is) próbáltam reagálni

nahát én azt is lesz*rom ha megbánja:D

egyébként oké, de ez máis egy feltétel látod...hoyg ne öljön, ne kínozzon. már bukott, hiszen ha feltételt szabsz már önzés...

nahát én azt is lesz*rom ha megbánja:D

egyébként oké, de ez máis egy feltétel látod...hoyg ne öljön, ne kínozzon. már bukott, hiszen ha feltételt szabsz már önzés...

de normális,alap esetben az ember nem tesz ilyet =D

Nem gondolom hogy ez önzés lenne,nem olyat várok el..

aki pl gyereket vállal,az szintén,ugyanezt elvárja majd a gyerekétől és persze minden embertől.

Mindegy,vagyis nem,

de nem akarok itt okoskodónak tűnni vagy ilyesmi :)

Az biztos hogy az önzetlen az nagyon ritka. :/

Ha valaki manapság őszintén együtt tud örülni egy másik emberrel,na az már haladás :D

(ezt már nem hiszem eel,ezt nem ide akartam x'DDD ááá.

égetem itt magam össze-vissza -.- :$)

De ami alap,azt nem kell elvárni :) nem?

á nem tudom,igazából azt sem tudom miért kérdezem ezt:)

Úgyis mindenki máshogy gondolja,

és nehéz lenne meggyőzni egymást bármiről,ha más tapasztalataink vannak.

Mondjuk nem is kell.

(Inkább nem írok már mert annyit bénáztam itt 2 nap alatt hogy teljesen hülyének fognak nézni. :)

Amúgy én a Bibliában írtakat elfogadom,és ahhoz próbálom viszonyítani az emberek szeretetét

és a sajátomat is persze.

Mert az megint kérdés hogy ki mit nevez szeretetnek.

"Szóból vannak hidak két ember között,

Csend lobbantja őket a fejetek fölött,

Mindenki mást érez minden szó mögött" dalszövegből(:

hogy mi az alap az megint szubjektív, tehát ugyan úgy gondolod nem kell elvárni de ha eltér az mégse jó, szóval mégis elvárod...

nem tudom, kusza az egész:) az egész felfogás kérdése. attól függ hova forgatod a dolgot.

szamócának. :)

a valós szeretet nem azt jelenti, hogy egy gyerek gyilkos tettével egyetértek, nem is azt, hogy vágyom az ilyen tettekre, vagy ragaszkodom ahhoz. a szeretet arról szól, hogy nem ítélem a tettéért, nem skatulyázom be, nem nézem le, nem utálom ki, nem vetem meg, nem gyűlölöm...ugyanúgy korrektül és kedvesen állok hozzá, megértően, türelmesen, elfogadóan, mivel csak ekkor képes változtatni hozzáállásán, ha viszont patkány vagyok vele, akkor még jó hogy csak fokozódik a hajlama.

írod, hogy nincsen joga senkinek ítélkezni más felett, de amikor te így beszélsz egy ilyen emberről, akkor ugyanezt megteszed. igazság szerint nem tudod miért tett meg bárki is ilyen szörnyűséget, ahogyan azt sem tudod, hogy tehet e róla. ha biológiailag kezdjük vizsgálni és az alapfelállást vesszük, akkor is ezek a génekben lévő hajlamok...ugyan ki tehet róla, hogy ilyennek születik? ezért okunk sincs haragudni az ilyen emberekre. senkit nem okolhatunk ezekért a szörnyűségekért, mert az ember hajlik a bűnre(önzésre) egyértelműen...egyetlen dolgot tehetünk...felülkerekedünk rajta...mivel megtehetjük, csupán egy kis nyitottságra van szükség, ugyanis a természetnek nem ez a tere az emberrel...kicsit többről van itt szó, ami már az önzetlen szeretetről szól.

egy fontos dolog. a szeretet az nem vágy és nem is ragaszkodás, vagy egyetértés a negatívumokkal. szóval a kérdésedre a válaszom, hogy megbocsájtanék e egy ilyen embernek annyi, hogy természetesen és tudom szeretni, mivel nem homályosítja el az önzetlen szeretet az önzés, az elítélés, gyűlölet vagy félelem, de ide sorolhatnék jó pár dolgot.

azt is megjegyezném, hogy az összes negatív tulajdonság és az érzelmi állapotok az önzésből és félelemből táplálkoznak, és ez utolsó két dolog pedig az ember önmaga létezésével kapcsolatos tévedésén alapszik. a tévedést pedig el lehet oszlatni, ha valaki nyitott a valóság megismerésére, persze először csak emberi mércével. :)

üdv

26/F

LastOne.Left